Számítógépek monitorai egy szemüveg lencséjén keresztül

Előttünk a desktop Linux éve? Erre, az ősidőkből eredeztethető informatikus poénra szinte biztosan nemmel válaszolunk. Megint. De akkor minek az éve lesz az idei az informatikában?


​Repülő autók helyett

A tudományos-fantasztikus filmek és könyvek mellett a tudományos szaklapok még az elmúlt évszázad második felében is kifejezetten elszállt jövőképeket vizionáltak az ezredforduló utáni évtizedekre. Az ilyen előrejelzések alapján 2023-ra már rég a repülő autók, az öntudatra ébredt robotok és a kolonizált Naprendszer korában kellene élnünk, de ezek a jóslatok egyelőre nem igazán jöttek be. Van azonban egy csomó minden, amit már részben tényleg megjósoltak valamilyen formában 50 vagy akár 100 éve, mint az internet, a mindenhol használható okostelefonok és a virtuális valóság. Aki már beleszületett ebbe a korba, talán természetesnek is veszi ezeket a technológiákat és azt mondhatja, évek óta stagnál a techvilág, évről évre nem történik más, csak egy kicsit gyorsabbak a PC-k, egy kicsivel jobb a telefonok kamerája és talán egy fokkal kevesebbszer száll el az internet. Ehhez képest érdekes lehet egy olyan összeállítás, ahol megnézzük, tényleg hol tartunk idén, mik azok a tech-trendek, amikre érdemes tényleg odafigyelni, na meg persze mik azok, amik a korábbi ígéretek ellenére valószínűleg idén sem robbantanak bankot?

DALL-E és Chat GPT: lehetőség és veszély

A mesterséges intelligencia (lásd még MI és AI nevek alatt) már évek óta komoly marketing-kifejezés egy sor gyártó és fejlesztő kelléktárában. Igaz persze, hogy sokáig kissé megfoghatatlan lózungként csapták oda mindenhez: a telefonok kamerái által rögzített képet állítólag mesterséges intelligencia polírozta szebbre mint a valóság, és Siri, Alexa vagy a név nélküli Google Asszisztens is robotaggyal próbálta kitalálni, hányra megyünk és hová dolgozni, ezért mikor indítson utunkra otthonról. Az igazság viszont az, hogy azért jó ideig nem igazán érezhettük kényelmetlenül magunkat amiatt, hogy az MI olyan értelemre tett volna szert, hogy küszöbön állna a Skynet feltámadása Terminátorostul. Legalábbis mostanáig.

Az idei év egyik legnagyobb tech-szenzációjának alapjai már tavaly látszottak: elsőként az internetes kísérletezgetők kezdtek ámokfutásba öntanuló algoritmusokkal segített képgenerátorok agyonhasználásával. Ezek egyre újabb és okosabb verziói a DALL-E vezetésével már komolyan gondolkodóba ejtették a világot, hiszen kis ráhagyással valóban hihető és használható kompozíciókat lehet velük összerakatni, és ezzel eljött az első valóban alátámasztható félelem azzal kapcsolatban, hogy kreatív, emberi munkaerőt tehet feleslegessé a technológia.

Az idei év elején már arról érkeztek hírek, hogy neves fotóügynökségek tiltják meg az MI által generált képek használatát, valamint azt, hogy az általuk kezelt adatbázist egyáltalán kiindulási alapnak használhassák a képgeneráló algoritmusok. Mert ugye van ez a szerzői jog, más néven szellemi tulajdon nevű furcsa entitás, de ez hogy is néz ki az MI által ki- és átdolgozott eredetik tekintetében? Nos, ezt egyelőre senki sem tudja igazán. És akkor erre a kép alapú káoszra idén ráült a szöveg alapú is.

A szintén tavaly útjára engedett Chat GPT ugyanis nem más, mint egy öntanuló, az egész internetet és a vele beszélgetőket is saját fejlesztésére használó chatbot, amire úgy repültek rá világszerte, mint digitális méh a pixelvirágporra. Ma már nem telik el nap olyan hírek nélkül, hogy mit alkottak a beszélgető MI-vel: versektől tudományos disszertációkon át a lusta, de leleményes gyerekek házi feladatáig mindenre használják, és bár egyelőre még érthetően botladozik, de kis rásegítéssel már sok mindenre használható. Ha ezt a cikket még ilyen formában talán nem írta volna meg hibamentesen az algoritmus, de a fejlődési ívet látva nem kell hozzá sok idő, hogy képes legyen ilyesmire.

Ez pedig egyszerre lehetőség és veszély. Lehetőség azért, mert egy csomó olyan folyamatot képes automatizálni, amit eddig manuálisan oldottunk meg. Az még rendben van, hogy keresőkifejezéseket nem ismerő nagymamák milliói kattannak rá a robot-beszélgetőtársra, de hogy derítik majd ki a tanárok, tényleg a diákjuk írta-e a leckének feladott esszét? Kell-e jövőre is kis bulvárhíreket író emberi kolléga? És ismét: ki a jogtulajdonosa a sokféle, humán forrásból ollózó gépi szövegeknek? Ezek a dilemmák nem idén oldódnak fel, de az biztos, hogy a leggyakrabban hallott tech-téma lesz a robot-chat, és az, hogy mire használható. A Microsoft máris ezzel tenné végre kurrenssé saját keresőjét, a Binget, miközben a Google későn ébredve igyekszik saját MI-chatet gründolni. A nagyvállalatok pedig szépen beépítik a technológiát saját belső folyamataikba, közösségi chatbotjaikba és ügyfélszolgálataikba, tehát pénz van itt bőven - csak azokat a fránya etikai és jogi kérdéseket válaszolja meg valaki. És lehetőleg nem egy chatbot.

Honnan szerzünk hexafluor-butadiént?

A tavalyi év nem volt épp kedves a tech-iparhoz. A Covid utózöngéje és az ukrán háború egyszerre sújtotta az alkatrészek gyártását, az utánpótlási vonalakat és a logisztikát. Hiába vett volna fel jóval több hardvert a piac, a távol-keleti félvezetőgyárak képtelenek voltak eleget szállítani, az összerakó üzemeknek lassítani kellett a tempón, így aztán a legnagyobb gyártók sem tudtak annyi PC-t és mobilt összerakni, mint ahogy tervezték. Ez a folyamat pedig nem javul napok vagy hetek alatt, és ki tudja, mikor kezdődhet meg egyáltalán a javulás. Nézzünk néhány példát!

Ott van például a neongáz, amelyből ugyan nem találni magukban a lapkákban, azonban ezt használják azokhoz a lézeres folyamatokhoz, amelyekkel a nyomtatott áramköröket a szilícium hordozórétegre égetik. Namármost, a világ neon-exportjának közel 70 százalékát Ukrajna adja, ezen belül is 65 százalékért egyetlen odesszai vállalat, az Iceblick felel. Az még egyet csavar a történeten, hogy komoly orosz összefonódás is kellett ehhez, ugyanis a lézerhez szükséges, kiemelten tiszta neont az orosz acélipar melléktermékeként keletkező neonból finomítják. Ez az árukapcsolás ugyebár a háború tükrében több mint bizonytalan a közeljövőben. Még egy apró adalék a történethez, hogy az orosz vonal kiváltása szinte lehetetlen a mostani szinten, ugyanis a világ egyéb részein már alig van ilyen elven működő acélgyártás – az orosz módszer még a szovjet időkre vezethető vissza, amikor a részben űrben kivitelezett, lézer alapú hadviselésre felkészülve szándékosan alakították ki így az acélműveket.

Aztán itt van még néhány alapanyag, amelyekről talán kevesen hallottak, pedig legalább ugyanilyen fontosak. A hexafluor-butadién szintén fontos chipgyártási tényező, ami szintén nagy arányban érkezett Oroszországból. Ugyanígy orosz vállalat, a Nornickel, vagy Norilszk Nikkel az egyik legfontosabb szereplője a palládium bányászatának: ez a memóriachipek és szenzorok egyik fontos alapanyaga, amelyből a vállalat laza 40 százalékot képvisel világszinten.

​Áttelepített, leépített szoftvermérnökök

Azt is érdemes megnézni, hogy a mai, kiszervezésekkel, leány- és alvállalatokkal tarkított globális üzleti modellben hány techvállalat kényszerült változtatásokra. Egyes kimutatások szerint Ukrajna adja például a legtöbb, külföldi vállalatnak dolgozó szoftvermérnökét Kelet-Európában, az ország világszerte elsőnek számít a C++ és Unity3D fejlesztők számát tekintve, de JavaScript, Scala és Magento szakemberek tekintetében is a második. Mivel azonban a helyi infrastruktúra megbízhatatlanná vált ahhoz, hogy a helyiek távmunkában dolgozhassanak, ráadásul a személyes biztonságukat is veszély fenyegeti, sokaknak pedig teljesen megsemmisült a lakókörnyezete is, az őket foglalkoztató vállalatok egymás után keresnek más alternatívát, valamint a megosztott adataikat is igyekeznek átmozgatni biztonságosabb területekre.

Mindemellett amellett se menjünk el szó nélkül, hogy a hardveres bukdácsolásoktól eltekintve sincs épp jó időszaka a nagy techcégeknek. Tavaly óriási elbocsátásokról érkeztek hírek: az Amazon közel 30 ezer, a HP 6000, a Meta 11 ezer dolgozójának intett búcsút, a Twitter Musk-féle ámokfutásáról nem is beszélve. A leépítéseket az általános recesszió, az infláció, a befektetői bizalom utáni kapkodás táplálta, és a jelek szerint ez idén sem lesz másképp. Már most tudni, hogy a Microsoft erősen megnyirbálja a Hololens, Xbox és Surface csapatát, főleg olyanokat eresztve szélnek, akik ipari metaverzum-megoldásokon dolgoznak. A Yahoo teljes csapatának 20 százalékát bocsátja el, a Zoomnál az alkalmazottak 15 százaléka kapja meg a munkakönyvét. 6 százalékot csökkent a Dell, hetet a PayPal, de elbocsátásokat tervez az SAP és az IBM is. Mindez elég siralmasan hangzik, és a szakértők szerint majd csak az lehet a megoldás, ha a világ kilábal a gazdasági visszaesésből, no meg persze letisztul néhány megváltónak kikiáltott terület sorsa. És akkor talán beszéljünk is ezekről!

Önvezetés, metaverzum: örök ígéretek?

Van pár terület, amiről az elmúlt években folyamatosan a next best thing jelzővel beszéltek, aztán egyelőre nem lett belőle sem best, sem thing úgy egyáltalán. Nem, nem a desktop Linux, ezt akkor zárjuk is le, az asztali gépeken idén sem remeg meg a Windows abszolút uralma. Inkább olyan agyonhájpolt újdonságokról beszélünk, mint az önvezető autózás vagy a metaverzumok. Az autonóm járművek egyrészt technológiai szinten nem akarnak ott tartani, ahol sokan szeretnék. Bár a jelenleg működésben lévő autók nagy százaléka félautomata, azaz bizonyos helyzetekben lefékezi önmagát és akár be is parkol helyettünk, a teljes automatizálástól még nagyon távol vagyunk. Jelenleg egy ötfázisú skálán (ahol a nulladik a teljesen manuálisan vezetett, míg az ötödik a kizárólag gép által irányított jármű) a hármasnál tart a világ. A teljes autonómiához azonban még mindig hiányoznak technológiai feltételek, például az okosvárosok szenzor-ökoszisztémájának fejlesztése, de arra sem vennénk mérget, hogy egy magyar, felfestés nélküli, alsóbbrendű vidéki úton még egy sávtartó rendszer is életképes maradna. A másik feltétel a szabályozási környezet: egyelőre semmi jele, hogy az illetékes hatóságok rábólintanának az önvezető autók forgalomba engedésére.

A másik csodaterület a metaverzumoké. Mióta a lassú megtorpanásból és botrányokból előre menekülő Mark Zuckerberg bejelentette a Facebook Mátrixszá válását, sokan repültek rá hasonlóra, de tavaly már tisztán látszott, hogy az ígéretekből egyrészt nem sok valósult meg, másrészt az embereknek egyszerűen nem kell az avatáros-virtuális cirkusz. Ennek ellenére néhány fontosabb szereplő váltig ígéri, hogy majd idén meglátjuk, a Metánál már azt is pedzegetik, hogy végre itt a szemüveg formájú, tehát tényleg kényelmes VR/AR headset, de ettől még nem biztos, hogy tömegek vándorolnának a digitális térbe.

A fentiek kissé zord képet festhetnek az idei tech-trendekről, pedig azért aggódásra nincs ok. Egyszerűen csak eljött egy olyan időszak, amikor a hardveres fejlesztések lassúvá és kiszámíthatóvá váltak, de ettől még ugyanúgy lesznek gyorsabb iPhone-ok és Galaxyk, jön frissebb grafikus kártya a PC-kbe és 8K monitor az asztalra. Az igazi különlegességet viszont most tényleg a "robotok" jelentik, a technológiai szektorból ezekről hallunk majd a legtöbbet 2023-ban.


Ne hagyd ki!