Csökkent az IT-szakok iránti érdeklődés a felsősoktatásra jelentkezők körében. Ráadásul továbbra is magas az elvándorlók és a lemorzsolódók száma az informatikai képzésekben. Nők különösen kevesen választják a szektort.
Csökkent az érdeklődés az IT szektor iránt
Miután szigorodtak a felvételi követelmények és bevezették az emelt szintű érettségit, egyre kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba. Ez a tendencia idővel az informatikai szakok népszerűségére is kihatott. 2009 és 2019 között még 30 százalékkal emelkedett az IT-s felsőfokú képzésekre jelentkezők aránya, úgy, hogy közben 16 százalékkal csökkent a más szakokra pályázók száma. 2020-ban azonban a számítástechnikai tanulmányok népszerűsége is megtört – írja a hwsw.hu egy, az IVSZ- Szövetség a digitális gazdaságért szakértői által készített elemzésre hivatkozva.
Idén is kevesebb volt a jelentkező, ugyan az informatikai alapszakoknál valamivel kisebb a visszaesés. Viszont évek óta most csökkent először az IT-s mesterképzésekre aspirálók száma. A legnagyobb visszaesés a matematika és informatika tanári képzésekre volt, gyakorlatilag megfeleződött hat év alatt.
Pár éven belül sokkal nagyobb lehet a hiány
Emellett a képzéseket megkezdők lemorzsolódása is különösen magas. A 2019-ben az említett két szakon az oklevelet szerzők száma csupán 38 százaléka volt azoknak, akik elkezdték az iskolát.
Az IVSZ 2020-ban készült munkaerőpiaci elemzése már 15 és 26 ezer fő közé tette kétéves időtávlatban a hiányzó IT-szakemberek számát Magyarországon. Amennyiben mostani előrejelzésünk helytálló, a hazai IT-szakemberhiány néhány éven belül ennél is jóval nagyobb méreteket ölthet
– nyilatkozta Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.
Nehéz felmérni a számukat
Az is gyakran előfordul, hogy az iskolát idő előtt elhagyók nem mondanak le a pályáról, csupán felsőfokú végzettség nélkül vállalnak IT-s munkakört. Esetleg külföldön, vagy felnőttképzésben fejezik be a tanulmányaikat.
Pontos statisztikák arról nincsenek, hogy hány informatikus vándorol ki az országból, viszont az Eurostat adatai szerint 2013 és 2019 között folyamatosan nőtt azok száma, akik tanulás miatt hagyták el Magyarországot. Ők jellemzően az iskolájuk elvégzése után sem tértek haza, hanem kint vállaltak munkát. Különösen igaz lehet ez a tendencia az informatikusokra, hiszen ők nagyon keresettek külföldön is.
A szakértők szerint érdemes lenne az egyetemi reformokat olyan irányba elvinni, hogy a fiatalok pályaorientációjára is jobban koncentráljon, úgy talán nagyobb arányban lehetne őket itthon tartani.
