Könnyen mondjuk a programozásra - és egyéb IT munkakörökre, - hogy férfiszakma. De ki programozta volna az első elektronikus, digitális számítógépet, vagy ki írta volna a kódot, amely eljuttatott minket a Holdra, ha ezt nagyszerű nők nem teszik meg? Lássunk néhány példát arra, hogy a hölgyek mire képesek az infromatikában! Nagy Derien írása.
A legelső
A híres költő és szabadságharcos, Lord Byron lánya, Ada Lovelace programozta be a Babbage-féle Analitikus Gépet, mellyel lefektették a modern számítástechnológia alapjait. A gép képes volt adattárolásra és számításokra. Ada ennek működését is leírta, illetve programokat írt rá, és ezzel a világ első szoftverfejlesztője lett a 19. század közepén.
Az ENIAC hatos csapata
Kathleen McNulty Mauchly Antonelli, Jean Jennings Bartik, Frances Snyder Holder, Marlyn Wescoff Meltzer, Frances Bilas Spence, és Ruth Lichterman Teitelbaum. Ez a hatos csapat fejlesztett programot a világ első, digitális számítógépére, melyet egy titkos küldetésre alkottak a II. világháborúban. Az akkoriban titkos eszköznek minősülő számítógép felhasználása miatt, csak 40 évvel később kaptak elismerést munkájukért.
A NASA programozója
Annie Easley, pályafutása kezdetén, emberi számítógépként dolgozott. Fejben és papíron végzett olyan komplex számításokat, amiket ma már meg sem próbálnánk úgy. Ez nem volt elég neki, később a NASA-nál dolgozott, többek közt, áramellátási technológiákat elemző kódokon, a Kentaur-rakétaszakasz energiaproblémáinak megoldásán, illetve a munkahelyi esélyegyenlőség bevezetésén. Ezt utóbbit azért tette, mert fekete nőként borzasztó nehezen jutott el oda, ahova szeretett volna. Volt, hogy indoklás nélkül megtagadták tőle tanulmányainak pénzügyi segítését, mely másoknak járt; illetve első alkalmazásakor kevesebb fizetést adtak neki, mint amennyit ígértek az állásért.
Aki a Holdra repített minket
A matematikusnak készülő Margaret Hamilton az MIT meteorológiai szoftvereinek fejlesztésén dolgozott, időjárás-előrejelző programokon. Később az Amerikai Légierőnél fejlesztett ellenséges légjárművek észlelésére használt programot, aztán megírta a kódot az Apollo Űrmisszió keretében a Holdra küldött Apollo Modul navigálásához és landolásához.
Hozzájárult az Internet létrejöttéhez
Radia Perlman a Massachusettesi Egyetemen doktorált mérnökinformatikából. Tudásával kifejlesztette a Spanning Tree Protocolt, mely az Internet elindításához volt szükséges a 90-es években. Ezen kívül több, mint 100 szabadalom fűződik a nevéhez és a Harvardon, illetve az MIT-n tanított.
Megmutatta a fekete lyukat
A fekete lyukak körül a mai napig óriási az információhiányunk. Ez az egyik olyan terület, melyet nehezen tudunk feltérképezni. Katie Bouman viszont előrelépést nyújtott a szakmában, amikor kifejlesztett egy olyan programot 2019-ben, mellyel elkészült az első fénykép egy fekete lyukról.
Zseniális nők, hihetetlen történetekkel, akik nem csak kódot, hanem történelmet is írtak. Ők az igazi példák arra, hogy nem létezik férfi- vagy női szakma. A szenvedély, a kitartás és a sikerre törekvés viszont bárkiből csoda dolgokat hívhat elő.
