A magyar felnőttek négyötöde hiányos kasszával várja az idei karácsonyt, az ötödük pedig egy forintot sem szán az ünnepekre – derül ki egy friss felmérésből. Emellett kisebb karácsonyra készülnek a kereskedők.
Szűkös kerettel készülnek a karácsonyra a magyarok
Átlagosan 100 ezer forintot szánnak a magyarok az idei karácsonyra, amelyből mintegy 47 500 forint értékben kerülhetnek meglepetések a karácsonyfák alá. Három év alatt nagyjából 20 százalékkal, 58 százalékra csökkent azok száma, akik vásárolnak ajándékot – világít rá a Cofidis Hitelmonitor legfrissebb, a magyarok 18-69 éves korosztálya között végzett reprezentatív kutatása.
A válaszadók több mint harmad nyilatkozta, hogy kevesebb pénzből úszná meg az ünnepet, mint tavaly. Nagyjából minden ötödik magyar pedig egyáltalán készül költeni a karácsony miatt.
A magyarok 20 százaléka kényelmesen kijön a jövedelméből, míg négyötödének hiányos a családi kasszája. Ez a hiány havi szinten a többségnek mintegy 200 ezer forintot jelent, ennyi kellene még pluszban a kényelmes élethez. Az élelmiszerárak emelkedése miatt július óta átlagosan 30 ezer forinttal többet költenek a megkérdezettek konyhapénzre, és a következő hónapokban további drágulásra számítanak. Jelenleg havonta átlagosan 142 ezer forintot költenek élelmiszerre
- áll a Cofidis közleményében.
A felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok kétharmada készül karácsonyfát állítani. Nagyjából azonos arányban vannak akik az élőt és akik a műfenyőt preferálják. A fára legtöbben 10 ezer forint körül szánnak idén. A dekorációra viszont csak a válaszadók negyede költene.
Nagy- helyett kiskarácsony jön az üzletekben is?
A kiugróan magas infláció hozzájárulhat ahhoz, hogy idén szűkösebb keret jusson a karácsonyi kiadásokra. Azonban az áremelkedés nem csak a vásárlókat, hanem a kereskedőket is rosszul érinti. A nagykereskedelmi árak növekedésének a sebessége meghaladja a bolti árszint emelkedésének az ütemét. Ezzel csökken az árrés, amelyből a kereskedők fedezik a béreket és fizetik a rezsit. Ráadásul az év második felében a kiskereskedelmi szektor növekedési dinamikája 3-4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.
A boltokban nem azért észlelhető az áremelkedés, mert a kereskedőnek vastagon fog a ceruzája, hanem mert a korábbinál ő is sokkal drágábban tudja beszerezni az árut. A kereskedőnek és a vásárlónak is nehéz, hiszen mindkét oldal kiadásai emelkednek. És akkor ott van még az árstop, valamint a kiskereskedelmi különadó
– jegyezte meg Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.
