Bár a hazai hagyományos műhelyeknek az albán pékségekkel és a multikkal is meg kell küzdeniük, van okuk az ünneplésre, mert van egy hatékony fegyverük: a friss, minőségi, helyben sütött termékek. Idén, augusztus 20-án új helyszínen és megújult tartalommal, a Magyar Kézműves Kenyér Társaság szervezésében jelentkezik a Kenyérlelke Fesztivál, a kézműves pékszakma legrangosabb hazai összejövetele.
A tizedik, jubileumi Kenyérlelke Fesztiválnak augusztus 20-án 10 órától Budajenő és annak ikonikus műemlék épülete, a Magtár ad otthont. A természetközeli helyszínen az otthonsütők és a szakma krémje versenyez, a szervezők szakmai és családi programokkal készülnek a látogatóknak. Idén rekordszámú pékség jelezte részvételi szándékát az ország számos pontjáról, termékeik mellett számos ínyenc portéka jelenik meg a társkiállítók standjain. A helyszínen pódiumbeszélgetések, workshopok, zenei programok, kreatív gyerekjátékok, kemencés élménysütés színesíti a programot.
A fesztivál szellemiségében visszatér az gyökerekhez, szlogenje, a „Tiszta élelmiszert, tiszta lelkiismerettel!” is ezt tükrözi. Az ingyenes rendezvény azok számára lesz hiánypótló, akik termelőként, pékként vagy fogyasztóként a szívükön viselik mind bolygónk sorsát, mind az élelmiszereink minőségét.
A fesztivál a gyakorlatban mutatja be azt, hogy ipari körülmények között is megvalósítható olyan vegyszermentes gazdálkodás, élelmiszerkészítés, amely hosszú távon fenntartható, a termőföld, a kisipar és a fogyasztók egészsége szempontjából egyaránt
– mondta a felvezető sajtótájékoztatón Kovács Beáta, az eseményt szervező Magyar Kézműves Kenyér Társaság elnöke. Hozzátette, véleményük szerint az ország ellátásbiztonsága a kistermelők és a kézműves pékségek kezében van, amit a Covid időszaka is megerősített.
Magyar pékségek kettős szorításban
Tartja a lépést az albán pékségekkel és a multikkal a hagyományos hazai sütőipar. Fontos tényező, hogy a pékségek megoldják a helyben sütést, manapság ugyanis a jobban igénylik a vásárlók a lehető legfrissebb pékárut, mint korábban. Fülep Zsolt a Magyar Pékszövetség alelnöke egy interjúban arról beszélt, hogy a magyar sütőipar a 2020 márciusában kirobbant koronavírus járványt, majd az utána jött energiaválságot, valamint a 2022-es történelmi aszályt is túlélte, pedig ebben kevesen bíztak.
A szövetség által előre jelzett 25 százalékos sütőipari bezárási hullám 1 százalék környékén alakult, mert a sütőiparban dolgozók megtanultak gazdálkodni és kialakult egy erős pénzügyi fegyelem, ami megmutatkozott abban, hogy nem voltak jellemzők a kintlévőségek. Az energiaszolgáltatók erősen megkövetelték ai fegyelmet, ugyanis előre meg kellett fizetni a következő hónapot. Mindenki megtanulta, hogy a vállalkozásával sokat kell foglalkozni, olyan kihívással kellett megküzdeni, amilyenre előtte nem volt példa.
Péktérkép
Jelenleg nagyjából 900 pékség működik Magyarországon, de ebben a számban nincsenek benne a multiknál működő sütödék és az albán-pékségek. A mintegy 23 ezer embert foglalkoztató hazai sütőiparból 6 ezer szakdolgozó hiányozhatott tavaly. A helyzetet rontja, hogy a szerény jövedelmezőség miatt a sütőipari szereplőknek gyakran nincs elegendő tartalékjuk ahhoz, hogy fejlesztésekkel javítani tudjanak a hatékonyságukon, esetleg automatizálással váltsanak ki munkaerőt. A munkaerőhiány feljebb nyomta a bérköltségeket az ágazatban, bár a fizetések továbbra is alacsonynak mondhatók.
Magyar pékek, osztrák pékek bére
A pékek bruttó átlagbére Magyarországon 2023-ban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 389 ezer forint volt. Az álláshirdetésekben ennél magasabb, nettó 300-500 ezer forint közötti ajánlatokat találni, az órabér nettó 2300-2500 forint. Nettó 300 ezer alatt a kisegítő, előkészítő munkákra fizetnek. Ausztriában a szakma bérviszonyait kollektív szerződésben szabályozták, négy kereseti osztály van a munka összetettségétől függően: egy kezdő kisegítő pék az 1. évben minimum 1846 eurót kereshet. Szakképzett önálló munkavégzés négy év tapasztalattal: minimum 3361 euró. Magyarországon egyébként visszaesett a kenyérfogyasztás az utóbbi években. Amíg 2002-ben egy főre vetítve átlagosan 63 kilogrammot fogyott a péktermékből, addig jelenleg 35 kilogramm az éves érték.
Verseny helyett minősítés a Kenyérlelke Fesztiválon
A fesztivál hagyományaival szakítva a pékségek mostantól nem versenyeznek, hanem profi zsűri által minősíttethetik termékeiket. Idén fehér/félbarna és teljes kiőrlésű kategóriában várják a kenyereket, amelyeket a zsűri külalak, bélzet és íz alapján három minőségi osztályba sorol: ennek értelmében arany, ezüst és bronz minősítés jár az arra érdemes kenyereknek. A kenyerek kizárólag az alábbi alapanyagokból készülhetnek: liszt, víz, kovász (liszt és víz) valamint só. Az otthonsütő hobbipékek is megmérettethetik magukat a fenti két kategóriában, munkáikat a hazai kézműves pékek értékelik, a nyertesek és a helyezettek értékes díjazásban részesülnek.(Jelentkezni augusztus 19-ig lehet: kenyerlelkefesztival.hu/otthonsutok/)
További információ és részletes program:
Honlap:www.kenyerlelkefesztival.hu
Instagram:https://www.instagram.com/stories/akenyerlelke/
