Kuba megnyitja a nagy- és kiskereskedelmet a külföldi befektetők előtt, hatvan év után először.
Ez fordulatot jelent a szigetország kommunista vezetésének politikájában. Fidel Castro még a hatvanas években államosította a kiskereskedelmet.
Nyit is meg nem is
Kuba azonban évtizedek óta nem látott gazdasági válságot él át: emelkednek az árak, a lakosság egyre elégedetlenebb.
A döntés célja, hogy az alapvető árucikkekből, mint az élelmiszer és a gyógyszer megszűnjön a hiány, ugyanakkor teljes mértékben nem nyitja meg a kubai kereskedelmet.
Kormányzati tisztviselők jelezték, hogy a külföldi befektetők részben vagy egészben lehetnek majd tulajdonosi kubai nagykereskedő cégeknek.
Alapos vizsgálat előzi meg azonban a kiskereskedelmet célzó nemzetközi befektetéseket, miután az állam piaci dominanciáját meg akarják őrizni – mondta Betsy Díaz Velázquez külkereskedelmi miniszter.
A gazdasági miniszter, Alejandro Gil úgy fogalmazott: reményeik szerint a lépés lehetővé teszi a kínálat bővítését és diverzifikálását, valamint hozzájárul a hazai ipar fellendüléséhez.
Tüntetések voltak
1969-ben Fidel Castro kubai elnök államosította a nagy- és kiskereskedelmet. A változtatás azonban azt jelzi, hogy a kubai kormány nem tudja megoldani az áruhiányt tengerentúli tőke nélkül.
A kormány előnyben részesíti az üzletkötést azokkal a cégekkel, amelyek zöldenergia-technológiákat adnak el, valamint olyan eszközöket, amelyek fellendíthetik a hazai termelést. Piaci verseny egyelőre nem lesz.
A kubai vezetés olyan döntést hozott, amelyet a keményvonalas forradalmárok évek óta hevesen elleneznek, és az sem biztos, hogy sikert hoz, hiszen az ország erősen központosított gazdasága nem feltétlenül jelent vonzó célpontot a befektetők számára.
Annak ellenére, hogy Kubában nem lehet csak úgy tömegeknek az utcára menniük, korábban ezrek tiltakoztak a magas árak, az élelmiszer- és gyógyszerhiány miatt szerte az országban. Többeket le is tartóztattak.
Április végén úgy tűnt, hogy Kubában a csupor alját kapargatják, itt írtunk róla.
