Óriási hiány keletkezett Magyarország külkereskedelmi mérlegében az első negyedévben. A szakértők szerint a különösen kedvezőtlen mutatókért leginkább a cserearányromlás lehet a felelős. De mit is jelent ez?
Fél milliárd euró hiány egy hónap alatt
Az első negyedévben 14,3 százalékkal nőtt az export, míg 28,4 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 3446 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 864 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti 2582 millió euró többlettel szemben
- írja elemzésében Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
A külkereskedelmi mérleg jelentős romlása érdemben csökkentheti hazánk első negyedéves GDP-jét is. Azt azonban némileg egyensúlyozhatja a szolgáltatási egyenleg javulása és az erősnek tűnő belső kereslet.
Márciusban 503,4 millió euró hiány keletkezett a külkereskedelemben, amíg januárban „csupán” 117 millió euró volt a deficit. Az ipari árak emelkedése miatt ugyan 8,7 százalékkal növekedni tudott az export euróértéke, azonban a dráguló nyersanyagok és energia, valamint a jelentős belső kereslet nyomán 22,6 százalékkal nőtt az import euróértéke is. Részben emiatt a külkereskedelmi mérleg 1354 millió euróval romlott a vizsgált hónapban az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.
Nem érintette jól a külkereskedelmet a háború sem
Rontotta a külkereskedelmi cserearányokat az is, hogy az ukrajnai háború nyomán jelentősen emelkedett az energiahordozók és nyersanyagok ára. Ezt csak kismértékben tudta ellensúlyozni a gabonaárak emelkedése.
Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban. Összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja
- jegyzi meg az elemző.
2021-ben egyébként a kivitelünk euróértéke 13,6 százalékkal, a behozatalunké pedig 18,2 százalékkal nőtt. Mindezek hatására az egyenlegünk 3722 millió euróval 1897 millió euróra romlott.
Néhány hónap múlva javulhat a helyzet
Várhatóan növekedni fog a beruházások száma a közeljövőben, valamint élénkülhet a hazai fogyasztás is. Azonban ennek ellenére is valószínű, hogy tovább fognak romlani a hazai külkereskedelmi mutatók ebben a félévben. A második hat hónapban viszont stabilizálódhat az egyenleg például a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése miatt.
A tavalyi 1,9 milliárd eurós többlet után idén hiányba fordulhat a külkereskedelem a háború miatt is. A pandémia okozta korlátozások feloldása után továbbra is élénkülhetnének külpiacaink, valamint a német autógyártás exportkilátásai is bíztatóak lehetnének, ami a magyar gazdaság számára is fontos lenne.
A kivitel kilátásait ugyanakkor lényegesen ronthatja, hogy a drasztikusan dráguló energia és élelmiszerárak miatt a főbb felvevőpiacainkon jelentősen ronthatja a vásárlóerőt. A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését ugyanakkor nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza. Mindezek hatására jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem többlete
- bizakodik a szakértő.
