Erőteljes ütemben drágulnak az élelmiszeripari termékek és ezt a pénztárcánk is jócskán megérzi. Szakértők keresték rá a választ, hogy meddig tarthat még ez a folyamat, és milyen okok idézték azt elő.
Tartós a folyamat
Az élelmiszerárak rohamos emelkedése igen megterhelő a fogyasztók számára, de nehéz helyzetbe hozza a termelőket is. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyes szereplőinek a végét is jelentheti az agrárium mostani válsága. Pedig még jó ideig eltarthat a gyors ütemű drágulás – egyebek között ezekről is szó volt a Portfolio.hu heti podcastjában.
„Szerintem semmi jele nincs annak, hogy a következő hónapokban, vagy egy évben árcsökkenés következzen be, akár a nagykereskedés, akár a fogyasztói árak esetében. Egyetlen egy olyan tényező lehet, ami nagyon haloványan ott lebeghet és reményt adhat: az az, hogy ilyen magas árak historikusan nem nagyon voltak még”
– mondta Braunmüller Lajos, a Portfolio szakértő szerkesztője a napokban zajló Portfólió 2021 Agárkonferencia apropóján készült podcast-beszélgetésen.
A hírportál szakértője mellett megszólalt a felvételen Kovács Nóra, az Agrárszektor.hu vezető szerkesztője, valamint Orosz Márton, a podcast műsorvezetője is. Szóba került az is, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi élelmiszeripar és mezőgazdaság azon szereplői lehetnek csak képesek komolyabb veszteségek nélkül átvészelni a mostani időszakot, akik eddig is komoly figyelmet és pénzt fordítottak a fejlesztésekre.
Összetett probléma
A gyors drágulást több okkal is magyarázták a szakértők. Említést tettek például arról, hogy létezik egy „nagyon erős politikai és társadalmi nyomás” a zöldebb, környezetbarátabb termelés megteremtésére. Ez azonban úgy tűnik, csak tovább drágulás árán kivitelezhető. Emellett lényeges szempont lehet az inputanyagok költségének emelkedése is.
„Az inputanyagok mindazok az anyagok, amik a termeléshez szükségesek. Ilyenek például a műtrágya, a növényvédőszerek, de ide sorolható például a gázolaj. És input költség, ha nem is input anyag például a munkaköltség, illetve az energia. És az az érdekes (…), hogy ezek mind nagyon-nagyon nagy mértékben drágultak az elmúlt egy évben, ami aztán ugye a termelőket nagyon nehéz helyzetbe hozza, és végső soron előbb-utóbb mindenki találkozni fog vele a boltok polcain, illetve a kasszáknál”
– vélekedett Braunmüller Lajos.
A drágulás okainak azonban itt még nincs vége. A podcast-ban a hazai költségnövekedés kiváltói között említették egyebek között a forint gyengülését, a világpiaci árak mögött álló spekulációt, a kései aratást, valamint az átmenő készletek (olyan áruk, amelyeket nem abban az évben használunk fel, amikor megtermeltük, hanem elraktározzuk későbbre) csökkenését is.
Ezeken túl Ázsia, azon belül leginkább Kína is lassítja a mezőgazdasági válságból való gyors kilábalást.
„Hihetetlen mértékben nő a népesség globálisan, és ezen belül nagyon nagy mértékben nő a középosztály, elsősorban Ázsiában. Ez a középosztály Ázsiában nem elégszik már meg egy marék rizzsel. Elkezdtek olyan termékeket fogyasztani, amelyek hagyományosan Európára, vagy a gazdagabb országokra jellemző. Népszerű a hús, a tejtermékek, a különböző, feldolgozott minőségi élelmiszerek, tésztaféleségek”
– mondta a Portfoolio.hu szakértője, aki azt is kiemelte, hogy Kína keresletnövekedését bizonyítja az is, hogy az ázsiai ország az utóbbi időben „szinte mindent felvásárol”.
Nem ússzuk meg olcsón a karácsonyt sem
A Haszon.hu is többször foglalkozott a közelmúltban az élelmiszeripari termékek tartós drágulásával. Ebben a cikkünkben azt tekinthetitek meg, hogy hogyan alakult néhány karácsonyi slágertermék ára a közelmúltban. Ebben azt fejtjük ki, hogy megterhelőbb lesz-e anyagilag az idei klasszikus ünnepi halvacsira, itt pedig a fenyőfavásárlással kapcsolatos fontos tudnivalókra hívjuk fel az olvasóink figyelmét.
