Az óriási olajtankerekkel 2020 júniusa óta nem lehetett annyit keresni, mint most, miután kilőtt az Egyesült Államok és a közel-keleti országok olajexportja.
Az Oroszország ellen hozott nyugati szankciók nyomán megváltoztak a globális olajszállítási útvonalak.
16 millió forint/nap
Sok tanker az elmúlt hónapban a szokásosnál jóval nagyobb távolságokat járt be. A hajótulajdonosok a Bloombergnek elmondták, hogy a keresletnövekedés főként az USA-ból és a Közel-Keletről történő szállításokkal magyarázható.
A szupertankerek napidíja a héten megközelítette a 40 ezer dollárt (16 millió forintot).
Az orosz olaj pótlásának egyik forrása az Egyesült Államok: az amerikai Energiainformációs Ügynökség friss adatai szerint
Washington már napi 5 millió hordó kőolajat exportál.
Itt írtunk arról, hogy az amerikai cseppfolyósított földgázt, az LNG-t óriási haszonnal adják el Európába, egy hajón akár 200 millió dolláros haszon is lehet.
Gyümölcsöző patthelyzet
Júliusban a közel-keleti országok olajexportja is megugrott: Irán júniusban és júliusban Kínába szállított jelentősebb mennyiséget. India pedig júliusban március óta először vágta vissza az orosz olajimportot, helyette Szaúd-Arábiából vásárolt.
A közel-keletről érkező olaj mennyisége tovább nőhet, ha az Egyesült Államok és Irán meg tud egyezni a 2015-ös nukleáris megállapodás újraélesztéséről. A Goldman Sachs befektetési bank elemzői ugyanakkor arra figyelmeztetnek: a két országnak nem érdeke, hogy sürgősen tető alá hozzák az egyezményt. Valójában a patthelyzet a gyümölcsöző Irán és az USA számára is, a fentiek miatt.
Közben Európa nagyon várja az egyezséget, miután az unió decemberben valóban lemond az orosz olajról, és Irán napi egymillió hordóval tudna bővíteni a piaci kínálatot. A Goldman Sachs elemzői szerint ugyanakkor még ha meg is születik az egyezség, egy évbe telik, mire az iráni olaj hozzáférhetővé válik a piacon. Más elemzők ezt az átfutási időt pár hónapra teszik, itt írtunk róla.
