Piros olajtanker a kék tengeren

Az óriási olajtankerekkel 2020 júniusa óta nem lehetett annyit keresni, mint most, miután kilőtt az Egyesült Államok és a közel-keleti országok olajexportja.


Az Oroszország ellen hozott nyugati szankciók nyomán megváltoztak a globális olajszállítási útvonalak.

16 millió forint/nap

Sok tanker az elmúlt hónapban a szokásosnál jóval nagyobb távolságokat járt be. A hajótulajdonosok a Bloombergnek elmondták, hogy a keresletnövekedés főként az USA-ból és a Közel-Keletről történő szállításokkal magyarázható.

A szupertankerek napidíja a héten megközelítette a 40 ezer dollárt (16 millió forintot).

Az orosz olaj pótlásának egyik forrása az Egyesült Államok: az amerikai Energiainformációs Ügynökség friss adatai szerint

Washington már napi 5 millió hordó kőolajat exportál.

Itt írtunk arról, hogy az amerikai cseppfolyósított földgázt, az LNG-t óriási haszonnal adják el Európába, egy hajón akár 200 millió dolláros haszon is lehet.

Gyümölcsöző patthelyzet

Júliusban a közel-keleti országok olajexportja is megugrott: Irán júniusban és júliusban Kínába szállított jelentősebb mennyiséget. India pedig júliusban március óta először vágta vissza az orosz olajimportot, helyette Szaúd-Arábiából vásárolt.

A közel-keletről érkező olaj mennyisége tovább nőhet, ha az Egyesült Államok és Irán meg tud egyezni a 2015-ös nukleáris megállapodás újraélesztéséről. A Goldman Sachs befektetési bank elemzői ugyanakkor arra figyelmeztetnek: a két országnak nem érdeke, hogy sürgősen tető alá hozzák az egyezményt. Valójában a patthelyzet a gyümölcsöző Irán és az USA számára is, a fentiek miatt.

Közben Európa nagyon várja az egyezséget, miután az unió decemberben valóban lemond az orosz olajról, és Irán napi egymillió hordóval tudna bővíteni a piaci kínálatot. A Goldman Sachs elemzői szerint ugyanakkor még ha meg is születik az egyezség, egy évbe telik, mire az iráni olaj hozzáférhetővé válik a piacon. Más elemzők ezt az átfutási időt pár hónapra teszik, itt írtunk róla.

The Conversation

Ne hagyd ki!