Jó osztalékot fizetnek a tőzsdei cégek, így a csökkenő forint kamatok és az ingatlanpiaci lufi időszakában kitűnő menekülő utat jelenthetnek a befektetőknek.
Itt az osztalék ideje!
Míg az elmúlt években először az ingatlan, később az állampapír volt a legnépszerűbb olyan befektetés, ami rendszeres jövedelemmel kecsegtetett, most a tőzsdei részvények után zsebre tehető osztalék kerülhet rivaldafénybe. Az ingatlanok jobban drágultak, mint amennyivel a bérleti díjakat emelni lehetett. A jegybanki kamatcsökkentések nyomán pedig a forint államkötvényeket a korábbi 10-20 százalék helyett ma már csak 6-7 százalékos hozammal lehet jegyezni. Ezzel szemben a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett vállalatok tavaly nyár elején átlagosan 7 százalékos, a tőzsdei árfolyamra vetített osztalékot fizettek a 2022-es nyereségük után. Az osztalékhozam pedig idén is meghaladhatja az 5 százalékot - számol Miró József, a legnagyobb hazai brókercégnek számító Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője. Azért csak ennyit, mert bár az osztalékok mértéke a vállalati profitokkal arányosan nőtt, de közben a részvények árfolyama is óriási emelkedésen ment keresztül. Tavaly az átlagos árfolyamváltozást mérő BUX index 40 százalékkal értékelődött fel. A magyar részvénypiacon szinte már minden vállalat fizet kisebb vagy nagyobb mértékű osztalékot. Régebben ez nem volt így. Amikor erőteljes volt a növekedés, a profitot visszaforgatták az üzletmenetbe, de volt olyan is, amikor nehéz időkben biztonsági tartalékot képeztek belőle. Utóbbira jó példa, amikor a Covid-járvány alatt az Európai Központi Bank megálljt parancsolt a banki osztalékfizetéseknek, nehogy az állásukat elvesztő tömegek esetleges hiteltörlesztési nehézségei miatt az egész pénzügyi rendszer bajba kerüljön.
A legnagyobbak
A Covid-válságnak mára se híre, se hamva, a vállalati nyereségek - részben a világszerte bevezetett állami gazdaságélénkítő programoknak köszönhetően - csúcsra járnak, a részvényesek végre zsebre tehetik a munka gyümölcsét. A négy legnagyobb magyar tőzsdei vállalat közül háromnál növekszik idén az osztalék. Egyedül a MOL-ra nem igaz ez, ám esetében is részvényenként csak cirka 100 forinttal lesz alacsonyabb. A Magyar Telekom igazi osztalék részvény. Fő tevékenységi területe, a magyar mobilpiac már telített, nincs benne nagy növekedési sztori, felvásárlási célpontok sem nagyon akadnak. A cég az előfizetői szerződések alapján az árait akár az előző évi 17,6 inflációval is emelhetné, ám végül beérte 15 százalékos drágulással. Mivel a költségnövekedés az adott évi áremelkedéshez áll közel, ami 5% lehet idén, a lépés a meredeken csökkenő inflációs környezetben jelentős eredménynövekedést okoz. Az elmúlt egy évben megduplázódó tőzsdei árfolyamban is ezt a forgatókönyvet árazzák a befektetők, a Magyar Telekom ebből fizeti a busás osztalékot. Ezen felül a társaság saját részvény vásárlásai is a kifizethető osztalékot növelik. Tavaly májusban 14,6 milliárdnyi papírra indítottak aukciót, ami csökkenti a forgalomban lévő részvényszámot és ezzel arányosan növeli az egy részvényre jutó eredmény és osztalék mértékét. Az OTP Bank tavaly abból profitált, hogy a magas infláció miatt a kamatok emelkedtek. Ilyenkor a kamatmarzs, azaz a nyújtott hitelek után kapott, és az ehhez szükséges finanszírozásért fizetett kamat különbözete, szélesedik. Az olló 2023-ban 4 százalék körül volt. Az OTP profitjának jelentős része külföldi leánybankjaiból származik, ráadásul mostanában jövedelmező akvizíciókat is tető alá hozott Szlovéniában és Üzbegisztánban. A magyar regionális olajmultinak, a MOL-nak is jól sikerültek az elmúlt évek. A vállalat a szankciók miatt olcsó orosz olajat vásárol, ami hordónként mintegy 20-30 dollárral olcsóbb, mint az Európában irányadó Brent típus. Ez még akkor is jó üzlet, ha a különbözet nagy részét az állam elvonta. A kiskereskedelmi marzsok világszerte kinyíltak, amiből a MOL egyre terebélyesedő nemzetközi benzinkút hálózatával is hasznot húz. A Richter gyógyszergyár úgy is 159 milliárdos nyereséget ért el, hogy 30 milliárdos extraprofit adót is ki kellett fizetnie az államnak. A profit nagy része a depressziót sikeresen kezelő Cariprazine gyógyszerből jön, amit 2029 végéig szabadalom is véd. A társaság osztalékpolitikája alapján a nyereség 49,1 százaléka kerül kifizetésre.
És a kisebbek?
A kisebb papírok közül az ALTEO az, amely komoly meglepetéssel szolgált. A 2008-ban alapított, megújuló energia termeléssel foglalkozó társaság ugyanis részvényenként 200 forint “rendes” és további 200 forint rendkívüli osztalékot fizet. Ez bőven kárpótolja a részvényeseket a cég a tavaly elmaradt osztaléka miatt is - hívja fel a figyelmet Miró József. A pozitív meglepetés meg is hozta a gyümölcsét: az árfolyam az ilyenkor szokásos javasolt osztalék mértéke helyett több mint 600 forintot, vagyis több mint 20 százalékot emelkedett. Az alternatív energiában utazó ALTEO az energiaválságon sokat nyert az elmúlt években. Az orosz-ukrán háború miatt ugyanis jelentős mértékben drágult az energia, ami maga után vonta az úgynevezett kiegyenlítő energia árának emelkedését is. (A kiegyenlítő energia az energiamennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy az ügyfelek energiabetáplálása és energiavételezése közötti rövidtávú különbségeket kiegyenlítse. A szerk.) Ezen a piacon pedig jelentős szereplő az ALTEO. Az okmányokat gyártó Állami Nyomda az elmúlt években organikus fejlődéssel olyan árbevételt ért el, amivel már sikerrel indulhatott nemzetközi tendereken is. Elsősorban Észak-Afrikában tudott piacot szerezni a biztonságos dokumentum-gyártás területén, de az amerikai kontinensen is hídfőállást épít. Az észak-budai Duna parton irodaparkot üzemeltető Graphisoft Park részben kamatozó befektetéseinek köszönhetően ért el 30 százalékos nyereség növekedést, a közel 8 millió eurós profit 90 százaléka lesz osztalék.
Túl a határokon
Aki kimerészkedik a nagyvilágba, annak jó befektetési lehetőségnek tűnik például a Magyarországon is működő, olasz UniCredit Bank, amely amellett, hogy 4,3 milliárd eurós osztalékot fizet ki a részvényeseknek, további 5,6 milliárd euró értékben vásárol vissza saját részvényeket. A két hatás eredőjeként összesen mintegy 10 milliárd euró kerülhet a részvényesekhez. Hasonló a helyzet a francia BNP Paribas banknál is. A hitelintézet osztalékhozama 7% körüli, amit szintén támogat egy részvény visszavásárlási program. Az amerikai tőzsdéken ugyancsak számos ígéretes célpontot találni. Az AT&T telekom cég 6% feletti, az Altria dohánygyár 9,4%, a Verizon mobilszolgáltató 6,6%, Covid-vakcina után most rákgyógyszeren dolgozó Pfizer pedig 6,4% osztalék hozammal forog. Az amerikai papírok esetében azonban nem árt figyelni arra, hogy a kettős adózást elkerülő egyezmény januártól megszűnt, így az onnan származó osztalékot elég magas elvonás terheli.
