Leállhat az év végi rendezvénypiac, sorra mondják le a decemberi bulikat, jellemzően a nagyvállalatok. A vendéglátósok abban reménykednek, hogy az év utolsó hónapját megússzák teljes lezárás nélkül.
Bocs, mégsem
Fantasztikus szeptember és egy remekül indult október után néhány hete, nagyjából október második felében kezdődött és mostanra indult be a lemondási hullám.
Van olyan rendezvényhelyszín, ahol október végére betelt az év végi naptár, miután 25 céges fogadás megtartására készültek, ezt a hetet azonban már úgy kezdték, hogy egy kivételével az összes megrendelő visszalépett
– így írta le a helyzetet a vg.hu-nak a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke, Kovács László. Mint elmondta, a multinacionális nagyvállalatok nem is kértek ajánlatokat, az állami és a magáncégek, a kisebb és közepes vállalkozások még lebegtetik a megrendeléseket, de a vendéglátósok egyre inkább reményvesztettek. Nem alaptalanul tartanak attól, hogy pillanatokon belül szinte lenullázódik az idei céges rendezvénypiac. Mindez épp a főszezon küszöbén következhet be, akkor, amikor egyébként az éves forgalom 15-25 százalék, jelenleg még több, hiszen zárvatartással telt az első négy hónap, most az idei forgalom akár 30-40 százalékát ígérő karácsonyi partik következtek volna.
Hatalmas érvágás lehet a következő hetekben várható bevételkiesés, ráadásul már a tavalyi év vége is hiányzik a kasszából, hiszen 2020-ban a teljes lezárás miatt a Márton-nap is kútba esett, a hűtőládákban landolt a megrendelt alapanyag, sok étteremben még tavasszal is libát evett a személyzet
– mondta Kovács László.
A következmények
Tovább nőhet azoknak a vendéglátósoknak a száma, akik bedobják a törülközőt, hiszen reménykedni sem nagyon tudnak miben, a karácsonyi és szilveszteri forgalom után májusig általában nagyjából holtszezon van.
Egyre többen zárnak be azok közül, akik nemrég kinyitottak, mert kiderült, hogy a szükséges mértékű áremelést nem mindenhol fogadja el a piac.
Vagyis nem minden vendéglátós mert és tudott 15–30 százalékkal árat emelni, noha a járvány előtti időszakhoz képest mindhárom legnagyobb költségtételük drasztikusan drágult, a korábbiaknál jóval többe kerül az alapanyag, a munkaerő és az energia.
Sokan még mindig nem jelentek meg a munkaerőpiacon, érthetetlen, hogy kiemelkedő fizetésekért sem lehet elég és megfelelően dolgozó kollégát találni
– mondja az MVI elnöke, aki szerint nemcsak munkaerő-, hanem munkakedvhiány is van. Ezért egyre fontosabb az úgynevezett atipikus, részmunkaidős dolgozók – nyugdíjasok, diákok, háziasszonyok, alkalmi munkások – bevonása. Hiányolják most a diákokat is, akik régebben szívesen és rendszeresen vállaltak munkát télen-nyáron.
