Ugyan növekedett a hazai webshopok forgalma az elmúlt években, mégis 5-10 év lemaradásuk lehet a közép-európai versenytársaikhoz képest. Meglehetősen alacsony az exportáló magyar e-kereskedelmi vállalatok aránya. Ha a helyzet nem változik, számos webshop szűnhet meg, hasonlóan a magyarországi kisboltokhoz.
Muszáj lenne versenyben maradniuk a hazai webshopoknak
A digitalizáció, az online marketing és a külföldi kapcsolatok területén jelentős lemaradás jellemzi a magyar gazdaságot a regionális versenytársakhoz képest. Egy friss felmérés rámutat, a hazai webshoptulajdonosok 69 százaléka veszélyben érzi magát a jelenlegi gazdasági helyzetben. Többen fontolgatják a bezárást, valamint nagyjából a felük gondolkodik új értékesítési csatornák bevezetésében, és a költségei racionalizálásában. Ugyan a magyar piac nem túl nagy, a válaszadók csupán 36 százalékának fordult meg a fejében a külföldi terjeszkedés lehetősége.
Jelenleg a legismertebb webáruházak közül harmincból kilenc van magyar tulajdonban. Egyértelmű, hogy a külföldi webáruházak lassan leuralják a hazai piacot, ebben a helyzetben pedig üzletileg egyszerűen nem éri meg helyben maradni
– tájékoztatott közleményében Perényi András, a Webshippy társalapítója.
A külföldi piacra lépés halogatását a magyar cégek a félelemmel és a rossz adminisztrációs tapasztalattal magyarázzák. Továbbá a magyar kereskedők a marketing erejében sem hisznek és felesleges kiadásnak élik meg
– tette hozzá Füssi Gábor, az Everigo tulajdonosa.
A kisboltok sorsára juthatnak a webshopok?
A Growww Digital, a Humanize Studio és a Kosárérték e-kereskedelmi kutatása pedig arra mutat rá, mindössze 32 százalék lehet az exportáló magyar e-kereskedők aránya. A felmérés alapján kétharmaduk (65 százalékuk) zárt jobb évet 2022-ben, mint 2021-ben. 21 százalékuk eredménye stagnált, 14 százalékuknak pedig rosszabb időszaka volt.
Bár a hivatalos statisztikákra még várni kell, az évközi adatok alapján az e-kereskedelmi forgalom kismértékű növekedése várható. Ez kifejezetten üdítő eredmény annak tükrében, hogy nem teljesített jól az e-kereskedelem a kelet- és közép-európai régióban. Még a rendre előttünk járó cseh és szlovák e-kereskedelmi piac teljesítménye is 8-10 százalékot csökkent tavaly a becslések alapján, igaz, a cseh piac esetében magasabb bázisról
– nyilatkozta Szabó László, a Growww Digital ügyvezető partnere.
A közleményük alapján a magyar e-kereskedők 68 százaléka nem értékesít külföldön, 42 százalékuk pedig nem is tervez. Emellett 14 százalékuk exportál egy, 18 százalékuk pedig több országba. Hozzátették, bár jelentős számú magyar e-vállalkozás exportképes, a hazai cégek sokkal kevésbé exportorientáltak, mint a lengyel, a cseh és a szlovák versenytársaik, akik intenzíven bővítik piacaikat.
„Pár évtizede számos magyar exportőr cég létezett, és a gyártószektorunk még mindig alapvetően exportorientált. Ma azonban elveszíthetjük a magyar e-kereskedelmi piacunk többségét, a hazai webshopok a kisboltok sorsára juthatnak, áldozatul esve a külföldi szereplők terjeszkedésének”
– figyelmeztet Buzás Attila, a Kosárérték főszerkesztője.
