Csak kis mértékben részesülnek a streamingpiaci profitból a dalszerzők, a haszon javát a szolgáltatók, a kiadók és az előadók zsebelik be. Az aránytalanságok miatt a szerzőijogvédők a bevételek újrafelosztását sürgetik.
Aránytalan lehet a bevételek elosztása a streamingpiacon
Gyorsan növekszik a streaming-előfizetők száma és a zenehallgatással töltött idő is, így a szektor bevételei az egekbe szöktek szerte a világon. Azonban a megugró profitból nagyon aránytalanul részesülnek a piacon érintettek. A streaminplatformok a díjak 30 százalékát megtartják, a kiadóké és az előadókő összesen 55 százalék, a szerzők a zeneműkiadókkal együtt 15 százalékon osztoznak. Az utóbbi összeget elfogadhatatlanul kevésnek vélik a dalszerzők – írja a VG.
A hangfelvétel-kiadók részesedési aránya a fizikai hanghordozók idejét idézi, holott a költségek szerkezete már jelentősen megváltozott
- nyilatkozta Tóth Péter Benjamin, az Artisjus jogvédő iroda üzleti transzformációs igazgatója.
Változtatnának a szabályokon
Több szakmai szervezet tehát az online streaming-díjbevételek felosztási rendszerének az újraszabályozását sürgetik. Emellett változtatnának a lejátszási listák összeállításának metódusában is, mert az a sztároknak kedvez. Bevezetnének egy európai kvótalimitet, ami a playlistekben a helyi dalok szerepeltetési arányának minimumát szabná meg, ezzel növelve a kisebb előadók hallgatottságát, így a bevételeiket is.
Ezt indokolhatja, hogy például a Spotify-on az összes lejátszás 90 százaléka 57 ezer előadóhoz köthető. Pedig a katalógusában 8 millió olyan előadó van, akiknek a 93 százaléka kevesebb mint ezer hallgatóhoz jut el havonta.
Hatalmasat nőtt a hazai piac is
Magyarországon egyetlen év alatt nőtt óriásit a streamingpiac. Amíg tavaly 65 millió forint, addig idén eddig több mint 250 millió forint szerzői jogdíjat fizettek ki a streamingdíjakból. A platformokról származó összeg meghaladta a rádiós lejátszások utáni jogdíjakat, illetve a televíziós és a koncertbevételek után a jogdíjtorta harmadik legnagyobb szeletévé vált. Mindemellett egyre népszerűbbek a magyar dalok a hazai közönség körében. Öt éve a top 100 dal egy-két százaléka volt magyar, az idén több mint 60.
A magyar streaming-előfizetői tábor tavaly a világon a legnagyobb arányú bővülést könyvelhette el, de globálisan a növekedést az olcsóbb szerződések, a családi és baráti csomagok jelentették, és ez nem tesz jót a szektornak
- mondta Tóth Péter Benjamin.
Hozzátette azt is, hogy a jogdíjpiramis teteje mindig meredek volt, hiszen kevesen jutnak nagy bevételhez. Ezzel szemben az alja széles, így az előadók és a szerzők nagy többsége minimális jövedelemre tesz szert. Hazánkban mintegy 15 ezer dalszerző él, többségük nem a szerzői jogokból.
