Bár már 4 éve adott a lehetőség, még mindig kevés vállalkozás gondol arra, hogy a behajthatatlan követelésekre megfizetett áfát visszakérje az adóhatóságtól. Érdemes pedig megfontolni ezt a lehetőséget, mert az ehhez szükséges eljárás nem bonyolult, és a legtöbb esetben sikeresen zárul.
Az üzleti életben nem ritkák a nemfizető üzleti partnerek. A velük szemben fennálló követelések azon túl, hogy jelentős többletadminisztrációt generálhatnak – mint például a felszámolási, végrehajtási eljárások megindítására - gyakran végül meg sem térülnek. Ilyen esetekben a vállalkozások ráadásul a követeléseket terhelő – általában 27 %-os - áfát is bukják, ha nem ismerik a lehetőséget a behajthatatlan követelések áfájának visszaigénylésére vagy nem élnek vele – hívja fel a figyelmet Antretter Erzsébet, a Niveus Consultin Group adótanácsadási üzletágának vezetője.
Az Áfa törvényben már 2020. január 1-től szerepel, hogy – bizonyos feltételek teljesülése esetén - az adó alapja utólag csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével és így a követelés kapcsán megfizetett áfa összege az adóhatóságtól visszakérhető (attól függetlenül, hogy az adott követelést a könyvekből akár korábban már kivezették). Ennek köszönhetően, ha az eladott termék vagy nyújtott szolgáltatás ellenértéke nem is térül meg, legalább az arra jutó, korábban az adóhatóságnak megfizetett áfa visszajöhet. Ez egy 100 milliós követelés esetében akár 27 millió forintot is jelenthet.
Az áfa visszaigénylés feltételei
Az áfa visszaigénylése szigorú feltételekhez kötött ezért előzetesen alaposan - lehetőség szerint szakértő bevonásával - érdemes mérlegelni, hogy azok teljesülnek-e, ami elsősorban az alábbiak vizsgálatát jelenti:
• az adott követelés áfa szempontjából is behajthatatlannak minősül-e,
• a behajthatatlanságot alátámasztó dokumentumok rendelkezésre állnak-e,
• a követelés elévült-e, amennyiben igen, a visszaigénylés mégis lehetséges-e,
• az egyéb jogszabályi feltételek teljesülnek-e (pl. a behajthatatlanság ténye biztos-e, a partner
értesítése megtörtént-e stb.).
Elévülési időn belül és kívül
Az áfa visszaigénylés nagy valószínűséggel adóhatósági ellenőrzést von maga után, amely során az adóhatóság a feltételek – közöttük a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének - teljesülését vizsgálja – figyelmeztet Antretter Erzsébet.
Az adóalap-csökkentés az elévülési időn belül önellenőrzés keretében lehetséges. A követelés elévülését követően pedig akkor van lehetőség az áfa visszaigénylésére, ha az elévülési időn belül következik be olyan ok, ami a behajthatatlanságot indokolja. Ekkor viszont nem önellenőrzéssel, hanem az úgynevezett különös adóvisszatérítés szabályai szerint lehet a behajthatatlan követelést terhelő áfát az adóhatóságtól visszakérni, ami némileg bonyolultabb folyamat, de mindenképpen érdemes élni ezzel a lehetőséggel is – emelte ki a Niveus Consulting Group szakértője.
