A magas energiaköltségek és a 90 százalékos bányajáradék ellehetetleníti a hazai cementgyártól működését. Az érintett cégek szerint a hosszabb távú veszteséges termelés veszélyezteti a cementellátást, így a betonellátást és a hazai építőipar működését is.
Kiegészítő bányajáradék sújt több nagyobb céget
A cement a beton nélkülözhetetlen alapanyaga. A cementgyártást is érinti a tavaly nyáron bevezetett kiegészítő bányajáradék. Azokra a cégekre vonatkozik a különadó, amelyek kőfejtés, gipsz, kréta bányászata, kavics-, homok-, agyagbányászat, cementgyártás, illetve mész-, gipszgyártás tevékenységet végeznek és legalább 3 milliárd forint volt a 2019-es nettó árbevételük. Összes 11 vállalat lehet érintett – írja 24.hu.
Akkor kell megfizetniük a cégeknek a különadót, ha ezen (áfa nélküli) árak felett értékesítik a termékeiket:
- osztályozott homok 700 forint/tonna,
- osztályozott kavics 900 forint/tonna,
- osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna,
- természetes homokos kavics 700 forint/tonna,
- cement 20 000 forint/tonna.
A tényleges árbevétel, az értékesített mennyiség és a meghatározott ár alapján megállapított árbevétel különbségének a 90 százalékát kell kiegészítő bányajáradékként megfizetni – jegyzi meg a Portfolio.
Elszálltak a költségeik, nem gazdaságos a működés
Európa idei energetikai problémái ezeket a cégeket sem kerülték el, magasra emelkedtek az energiaköltségeik. Több cementgyártó is komoly gyártási nehézségekkel néz szembe, hiszen a 20 ezer forintos tonnánkénti ár nem fedezi az előállítási költségét a cementnek a cégek nyilatkozatai alapján.
A rendeletben megállapított ár a DDC számára nem teszi lehetővé, hogy például a megháromszorozódott villamosenergia költségeit érvényesítse az áraiban. Az egyéb, hazai termelőktől, gyártóktól független, minden területen jelentkező üzemanyag, alapanyag, tüzelőanyag, munkabér-költségek drasztikus emelkedésének töredéke sem érvényesíthető árainkban
- számolt be róla a Duna Dráva Cement.
Elmondták, hogy a körforgásos és karbonsemleges gazdaságra történő átálláshoz is anyagi erőforrást kell előteremtenie a cégnek. Azonban folyamatosan veszteséget kénytelenek elkönyvelni, ami a termelés leállásához vezethet.
Ehhez a Lafarge Cement Magyarország egyebek mellett hozzátette, hogy a kiegészítő bányajáradék versenyhátrányt is jelent a hazai székhelyű vállalatoknak a külföldi gyártókkal szemben, mivel az importcementet nem terheli ez az adó.
Mint mondták, mindezek következtében a jövőbeli beruházások, a fenntarthatósági tevékenységek, és a cementgyárak hosszú távú működése is veszélybe kerül. Így problémák adódhatnak például a jövő évre tervezett Paks II beruházás kiszolgálásával is a hazai cementből.
Cementgyárat építtethet a kormány
Érdekesség, hogy szeptemberben az egyik Magyar Közlönyben megjelent egy rendelet, mely szerint
A Kormány az építőipari alapanyag-ellátása biztosítása érdekében egyetért azzal, hogy Magyarország területén állami tulajdonú cementgyár épüljön.
A Közlöny alapján a gyár építéséért Palkovics László, a technológiai és ipari miniszter, valamint Lázár János, az építési és beruházási miniszter lesznek a felelősök. A minisztereknek egyik feladata, hogy elkészüljön egy megvalósíthatósági tanulmány még az idén.
