Megjelent a kiegészítő bányajáradékról szóló rendelet a Magyar Közlönyben, a cél az elszabaduló építőipari alapanyagárak megfékezése.


A rendelet szerint azoknak a bányáknak, cégeknek, amelyek homok, kavics, illetve agyag kitermelésével, gipsz, mész és cement gyártásával foglalkoznak főtevékenységként, és nettó éves árbevételük meghaladta a 3 milliárd forintot, a rendeletben meghatározott ár feletti értékesítésnél a különbözetre 90 százalékos különadóval kell számolniuk.

Ez az (áfa nélkül számított) ár a

  • homoknál 700 forint/tonna,
  • kavicsnál 900 forint/tonna,
  • homokos kavicsnál 700 forint/tonna,
  • cementnél 20 000 forint/tonna.

11 cég a célkeresztben

A rendelet azokra a cégekre vonatkozik, amelyeknek a 2019-es éves nettó árbevétele elérte vagy meghaladta a 3 milliárd forintot. Amennyiben az értékesítő nem kötelezett kiegészítő bányajáradék fizetésére, a tisztességes haszonkulcs kialakítására kell törekednie (Ezt nem mi találtuk ki, így szerepel a rendeletben). A Niveus Consulting Group vizsgálata szerint az érintett körbe az árbevétel és a tevékenységi körök alapján összesen 11 magyarországi vállalkozás tartozik.

A rendelet azt is kimondja, hogy a kiegészítő bányajáradék bevételét közegészségügyi célú állami magasépítési beruházások finanszírozására kell fordítani. A jogszabály július 15-én lép hatályba. Egy másik rendeletben pedig az alapanyagok kivitelének regisztrációs szabályait, illetve az állam elővásárlási jogának feltételrendszerét határozták meg.

A korábbi kormányzati lépések

A drasztikus drágulások miatt a kormány úgy határozott, hogy bizonyos termékkörre októbertől kiviteli korlátozást rendel el azért, hogy a nélkülözhetetlen alapanyagokból megfelelő mennyiség álljon a hazai vásárlók rendelkezésére. (A kormányzati intézkedésekről ITT írtunk részletesen) Ezzel párhuzamosan, az egyik legnagyobb hazai építőipari segédanyaggyártó (A Mapei-ről van szó) bejelentette, hogy a hazai igények zavartalan kielégítése érdekében, önként fékezi exportkivitelét. A Versenyhivatal pedig kibővített jogköröket kapott a probléma kezelésére.


The Conversation

Friss

Fotó: Shutterstock

A Mol nem hagyja annyiban a Hernádi Zsoltot elmarasztaló horvát ítéletet

A Mol-csoport csalódottságának adott hangot az ítélet kapcsán. Álláspontjuk szerint a legfelsőbb bíróság annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy korábban mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás azt állapította meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Szálka a vásárlók szemében a faáruk drágulása, lépett a versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatot indított a fa építőanyagok hazai piacán is, hogy megfelelően feltárhassa a drasztikus építőipari drágulás mögött húzódó piaci folyamatokat. A vizsgálat a Nébih ellenőrzéseivel összehangolt helyszíni kutatásokkal indult, a GVH vizsgálói több piaci szereplőnél is megjelentek.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Horvátországban jogerőre emelkedett a Mol-vezér börtönbüntetése

A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egyesített perében - közölte a Jutarnji List című horvát napilap. A nemzetközi választottbíróság szerint viszont Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Sanadert.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!