Az orosz-ukrán háború miatt egyre nagyobb az építőanyaghiány a hazai építőiparban. A kormánynak és a szakmai szervezetnek azonban van elképzelésük arról, hogyan lehetne enyhíteni a problémát. A megoldás ráadásul fenntartható lehet.
Modern megoldás az építőanyagok hiányára
Az építőipari bontási hulladékokat hasznosítaná újjá a kormány. Gyutai Csaba, az építésgazdasági intézkedések összehangolásáért felelős kormánybiztos szerint ennek érdekében országos koncepció kidolgozásába kezdett a tárca – írja az Infostart.hu az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által szervezett Országos Építőipari Konferencián elhangzottakra hivatkozva.
Az eddigi tervek alapján telephelyeket állítanának fel mindenfelé az országban, ott gyűjtenék és szelektálnák az anyagokat. Ezután ellenőrzés és minőségbiztosítás következne, csak azt követően használhatná fel a termékeket ismét az építőipar.
Példaként hozták fel a Puskás Arénát, amely esetében 100 százalékban sikerült hasznosítani a korábbi stadion elemeit.
Egyéb kihívások is vannak
A politikus szerint azonban nem csak az építőanyaghiány jelent égető problémát az ágazat számára. Növelni kell például a hatékonyságot is. Ezt indokolja például az a tény, hogy egységnyi munkaerőre vetítve Nyugat-Európában háromszor nagyobb az építőipar kibocsátás, mint hazánkban. Kedvező azonban, hogy minőségben hozza a szektor az osztrák vagy német színvonalat.
„Az állami beruházásoknál költségkontrollt kell bevezetni, amelynek lényege, hogy az építőipari alapanyagárak ismeretében a munkadíjak és a szükséges járulékos költségek figyelembevételével előzetesen megbecsülik a beruházás költségét, és ezek alapján indulhat meg a közbeszerzési eljárás kiírása. Ehhez hasonló rendszert Svájcban és Németországban már évtizedek óta kidolgoztak”
- írja a portál a Gyutai Csabára hivatkozva.
A kormánybiztos szerint egyébként meg kívánják szüntetni a magyar építésgazdaságban a monopolisztikus (inkább oligopolisztikus – a szerk.) helyzeteket. Ugyanis ott, ahol 2-3 szereplő uralja a szektort (például a cement és a kavics esetében), gyakorlatilag kontroll nélkül határozzák meg az árszintet. A változást ehhez állami beavatkozással kívánják elérni, egyúttal magyar szereplőket is a piacra kívánnak segíteni.
A stagnálásnak is örülne idén az építőipar
Ahogyan arról korábban írtunk, jelentősen emelkedtek az energia- és építőanyagárak az ukrajnai háború miatt. Ez szinte lehetetlenné teszi az új építőipari beruházások árazását. A jelek szerint több beruházó halasztja el a szükséges fejlesztéseket a drágulás miatt. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ezért úgy látja, jó, ha a tavalyi teljesítményét megismétli a szektor 2022-ben.
„Januárban 5-6 százalékos növekedésre számítottunk a múlt évhez képest, amely nagyon jó év volt, hiszen az 5400 milliárdot közelítette az építés-szerelési tevékenység értéke. Most a háborús körülmények közepette örülünk, hogy ha stagnálás lesz az építőiparban”
– nyilatkozta néhány napja Koji László ÉVOSZ elnök. A megújítási rátával kapcsolatban pedig kifejtette, hogy 4,3 millió lakás van Magyarországon, ezek nagyjából 100-150 évre épültek. Amennyiben tartanánk ezt a lakásszámot, akkor évente nagyjából 35-40 ezer újat kellene építeni, valamint 250 ezret felújítani.
„Ehhez kell mérni, hol tartunk. 2008 és 2014 között, amikor a gazdasági válság évei voltak 8-10 ezer új lakás épült évente és körülbelül 100-150 ezer lakást újítottunk föl. (…) A múlt évben 20 ezer lakás épült, és körülbelül 120 ezer lakást újítottunk föl”
- mondta a szakember.
