Írországban nőtt 2002-22 között a legnagyobbat a lakhatási költség a vizsgált 37 európai országból, míg Romániában csökkent leginkább az OECD jelentése szerint. Magyarországon a háztartási kiadások 22,6 százalékát tette ki a lakhatás, ami kicsit az európai átlag alatti. A brit magánbérlők fele a fizetése 40 százalékát költi lakhatásra.
Az elmúlt 20 évben a háztartások kiadásai közül legdrasztikusabban a lakásbérletre és az áramra, gázra, vízre fordított összeg emelkedett. Ma már az összes kiadás csaknem egynegyedét (24,1 százalékát) a lakhatás és a rezsi (víz, villany, gáz, egyéb tüzelőanyagok) viszi el - írja az Economx.
Ezt követik az élelmiszerek és alkoholmentes italok 13,6 százalékkal, valamint a közlekedési költségek 12,5 százalékkal.
A vizsgált 37 állam közül Magyarország a 18. a sorban, nálunk a háztartási kiadások 22,6 százalékát tették ki a lakás- és rezsiköltségek 2022-ben. E téren a 24,1 százalékos uniós átlagnál valamivel jobban állunk.
Sok brit fizetése közel felét elviszi a lakhatás
Ezzel szemben a dél- és kelet-európai országokban, például Montenegróban, Törökországban és Albániában sokkal kevesebbet fordítanak az emberek lakhatásra és rezsire: Montenegróban a kiadásaik mindössze 11,6 százalékát, Törökországban és Albániában pedig 12,4, illetve 12,5 százalékát.
2022-ben az Egyesült Királyságban az alacsony jövedelmű magánbérlők csaknem fele a jövedelmének több mint 40 százalékát költötte lakbérre, ez az adat Franciaországban 32 százalék, Olaszországban 28 százalék volt.
9-10 százalékkal nőttek a magyar lakbérek
A KSH adatai szerint a lakbérek éves összevetésben országosan 10,2, Budapesten 9,3 százalékkal nőttek, ami több mint kétszerese a 4,1 százalékos inflációnak. Budapesten egy lakás átlagos havi bérleti díja már negyedmillió forint.
Csak egyetlen hónap alatt a bérleti díjak országosan 1,4, míg Budapesten 1,8 százalékkal nőttek. Ebben vélhetően az egyetemi felvételi ponthatárok kihirdetése és a diákok hirtelen albérletkeresése is szerepet játszott.
