Az Európát sújtó energetikai nehézségek miatt leáll a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) Nagy Hadronütköztetője. A részecskegyorsítót és néhány ahhoz köthető berendezést rendszerint leállítanak telente, azonban most nagyobb leállásról van szó.
Hosszabb lesz a szünet a CERN-ben
A francia–svájci határon fekvő CERN Franciaország egyik legnagyobb áramfogyasztója. Működése 200 megawattnyi energiát igényel, ami majdnem harmada annak, amit a közeli Genf fogyaszt. Európa jelentős megszorításokkal néz szembe a fűtési szezonban, és az energetikai problémákhoz való alkalmazkodás miatti intézkedések között szerepel egyes nagy energiafogyasztók leállítása is.
Az ukrajnai háború miatt kialakult energiaválság következtében lelassul a világ legnagyobb részecskegyorsítójával folyó kutatás, miután a megszokottnál hosszabb időre áll le a télen a Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC), valamint más energiamegtakarítási intézkedéseket is életbe léptethet a CERN.
Két hét múlva, november 28-án, tehát a megszokott téli leállástól két héttel korábban véget érnek a tudományos kísérletek átmeneti időre a kutatóközpontban. Emellett jövőre 20 százalékkal kevesebbet akarják használni a Nagy Hadronütköztetőt, így spórolva a rezsin. A laboratórium összesen nyolc gyorsítót és két lassítót foglal magában, de ezek közül kiemelkedik az LHC, hiszen ez az egyetlen gép a CERN teljes energiaigényének nagyjából a felét emészti fel.
Óriási energiafelhasználás
Összehasonlításképpen: a komplexum üzemelése 300 ezer brit háztartás fogyasztásával vetekszik, hiszen nagyjából 1,3 TWh energiát használ fel évente. Azonban a fogyasztás nem egyenletes: májustól december közepéig tart a csúcsidőszak, amikor Genf összfogyasztásának harmadát emészti fel. A téli hónapokban akár 60 százalékkal csökkenhet az érték, leginkább a Nagy Hadronütköztető leállása miatt. Az LHC fogyasztásának csökkentését szolgálják a szupravezető kábelei, azonban ezek alkalmazása is sok energiával jár, hiszen mínusz 271,3 Celsius-fokon kell azokat tartani.
Emellett a CERN szerződést kötött az energiaellátó EDF-el (Électricité de France), aminek értelmében – amennyiben szükséges – egyéb energiacsökkentő intézkedéseket is életbe kell léptetnie a kutatóintézetnek.
A két héttel előbb megkezdett leállás nehéz helyzetet teremt ugyan, mivel így két hétnyi tudományos adattal kevesebbet tudnak begyűjteni a kutatók, de hosszú távon a Nagy Hadronütköztetőben és a többi berendezésben zajló kísérletek annyi adat felhalmozásával járnak, ami évekre elegendő alapot szolgáltat majd a vizsgálatoknak
- idézi Malika Meddahit, a szervezet gyorsítókért felelős igazgatóhelyettesét a Rakéta.
