Mind a két rendszerben vannak fontos változások. Mutatjuk a részleteket a Bank360.hu cikke alapján.
Több ponton változnak a lakásfelújítási támogatással kapcsolatos szabályok, egyrészt bővül az elszámolható felújítási munkálatok köre a szellőztető rendszer beépítésével, illetve a szennyvíztisztító ülepítő medence létesítésével. Másrészt nem esnek el a lehetőségtől a szolgálati lakásban élők, a változás a már folyamatban lévő igénylésekre is érvényes.
További könnyítés a lakásfelújítási hitel igénylőinek, hogy akár olyan közeli hozzátartozót is bevonhatnak a hitelügyletbe, aki nem él a felújított ingatlanban - például szülőt, nagyszülőt vagy testvért. Szintén lényeges változás, hogy akkor sincs probléma, ha a hiteligényléstől számított egy éven belül nem mutatják be a számlákat a banknak - ezt a feltételt már a folyamatban lévő szerződéskötéseknél sem kell alkalmazni. A hitel felhasználását ettől függetlenül igazolni kell.
Halmozók
A támogatások halmozását igyekszik elkerülni a kormány azzal a módosítással, amely a lakásfelújítási kölcsönt és a jelzáloghitel-elengedést is igénylő családok esetében maximalizálja az igényelhető lakásfelújítási támogatás összegét - vagyis előfordulhat olyan eset, hogy hiába tudják igazolni számlákkal a jogosultságot a hárommillió forintos támogatásra, ezt mégsem vehetik igénybe teljes egészében.
Változások a csok-nál
- Elszámolhatóak lesznek a csok támogatásból a Lechner Tudásközpont oldalán található Nemzeti Mintaterv Katalógusban szereplő tervrajzok felhasználásának az adaptációs költségei. Az elszámolásnál ehhez a Lechner Tudásközponttal kötött szerződést, a tervezési díjról szóló számlát és az elektronikus építési naplót kell bemutatni.
- Változott a tb-jogviszonyra vonatkozó feltétel: az új megfogalmazás szerint "a különböző, egymást követő jogosultsági időszakokat össze kell számítani", a jogosultsági időszakot pedig folyamatosnak kell tekinteni, ha abban egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítás van. Azok a napok nem számítanak bele az igényléshez szükséges tb-jogviszonyba, amelyeken nem él a tb-jogviszony. Ez enyhítés a korábbi szabályozáshoz képest, mivel eddig összesen nem lehetett 30 napnál hosszabb szünet a vizsgált időszakban. A módosítás alapján a rendelet hatálybalépését követően az egybefüggő szünetek hosszát fogják vizsgálni, és nem fognak összeadódni a rövidebb szünetek.
- A támogatások folyósítására vonatkozó szabályok azzal egészültek ki, hogy a folyósítás akkor kezdhető meg, ha a támogatott személy a saját erejét az új lakás vásárlására már felhasználta.
Áfa-kedvezmények
Azok, akik 2020. január 1. és 2021. január 1. között igényeltek csokot építkezésre, utólag is beadhatják az igénylést az áfa visszatérítési támogatásra - kivéve, ha már igénybe vették ezt a kedvezményt preferált kistelepülésen épülő új építésű ingatlanhoz. Erre eddig nem volt lehetőség, mert a két támogatást egyszerre kellett igényelni.
További könnyítés azok számára, akik generálkivitelezővel építkeznek preferált kistelepülésen, hogy a rendeletmódosítás hatálybalépése után az 5 százalékos áfával kiállított számlákat is benyújthatják - eddig ugyanis csak a 27 százalékos áfával kiállított számlákkal kapcsolatban vehették igénybe a kedvezményt, a januártól élő kedvezményes áfa miatt azonban 5 százalékos áfával kiállított számlákat kapnak.
A 2021-től elérhető áfa-visszatérítés a 2021. január 1. előtt megkötött vállalkozói szerződésekkel összefüggésben is igénybe vehető. A számlabemutatási kötelezettséget a tavaly kiállított 27 százalékos, és az idén kiállított 5 százalékos áfás számlákkal is teljesíteni tudják. A tavaly kiállított számlák adóját azonban nem téríti vissza az állam, vagyis az igénybe vehető támogatási összeg ezzel a módosítással nem lett magasabb.
Összeállításunk a Bank360.hu cikkének szerkesztett változata.
