Az orosz-ukrán háború kitörése óta a globális energiapiacon is érezhető az Oroszországból érkező energia hiánya. Az Európai Unió emiatt alternatív megoldásokon törte a fejét, a cél pedig az volt, hogy minél gyorsabban csökkenteni tudják Európa energiafüggését Oroszországtól.
Még a koronavírusra hivatkozva az EU 2020-ban létrehozott egy egyszerinek szánt helyreállítási alapot, melyet elviekben 2026-ig lehetne felhasználni. Az orosz-ukrán háború viszont közbeszólt, a helyreállítási alap pedig kézenfekvő támogatást jelentett az ebből eredő energiaellátási problémákra.
2022 májusában ezért létrehozták a REPowerEU nevű projektet, melynek keretében mintegy 297 milliárd eurós (115 billió forintos) támogató csomaggal egészítették ki a helyreállítási alap elköltéséről szóló terveiket. A projekt célja, hogy energiát takarítson meg, tiszta, megújuló energiát állítson elő és hogy diverzifikálja az energia beszerzésének útvonalait.
Érdekes lehet számodra: Mi lesz jövőre a rezsisökkentéssel? Megszólalt az MVM!
A teljes alap két részre bontható, az egyik a vissza nem térítendő összeg, a másik pedig egy hitel. A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó elköltési tervet egyébként már tavaly jóváhagyta a kormány és a tagállamok is, de annak kifizetését 27 feltételhez szabta az EU. Ezek közé tartoznak például a jogállamisághoz, az igazságügyhöz vagy a tudományos élet szabadságához kapcsolódó tételek. Mivel az EU úgy ítéli meg, Magyarország nem minden területen teljesít jól, ezek a kifizetések egyelőre a blokkolt EU-s pénzek közé tartoznak. A hitelrészre vonatkozóan egy hosszabb csiki-csuki folyamat után a kormány végül bejelentette, erre is igényt fog tartani. Valószínűleg ezt az indokolja, hogy Magyarország alapvetően igen drágán tud önállóan hitelekhez jutni, valamint energetikát tekintve nagy mértékben függ Oroszországtól.
Illusztráció
Fotó: Unsplash
A hitelre vonatkozó kérelmet idén augusztus 31-ig szükséges beadni, a kormány pedig a REPowerEU-hoz kapcsolható felületre nemrég feltöltött egy dokumentumot, melyben részletezi, hogyan tervezi elkölteni az uniós támogatásból érkező pénzeket. A tervezet legfontosabb újításai a következők:
- Amennyiben rendelkeznek okosmérővel, az átlag felett fogyasztók számára megváltozhat az áram ára;
- A kormány pályázatot írna ki lakossági energiahatékonyság növelésére, továbbá
- vasúti fejlesztésekkel és hidrogénnel működő buszokkal tenné zöldebbé a magyar tömegközlekedést;
- Az orosz források helyett pedig Magyarország bevállalná, hogy több olajat hoz be Horvátországból, melyek finomítására is vállalkozna, ezen felül
- felkészülne a román földgáz importálására is.
Magyarország számára az óriási hitelkeretből nagyjából 9,8 milliárd euró (3,8 billió forint) elérhető, a nagy kérdés az, a kormány ennek mekkora részére tartana igényt. Azt előre lehetett tudni, hogy biztosan nem fogja felhasználni a teljes keretet, de a feltöltött dokumentum szerint a felhasználni kívánt összeg még kevesebb is, mint amit áprilisban közöltek az Európai Bizottsággal. Áprilisban még úgy volt, 6,6 milliárd eurót (2500 milliárd forintot) tervez Magyarország felvenni, a dokumentumban viszont már „csak” 1800 milliárd forint értékű hitelösszegről van szó. Ez azt jelenti, hogy a 9,8 milliárd euróból pontosan 4,8 milliárdot használna fel a kormány.
Mindemellett megeshet, hogy ez nem a végső, teljes összeg, hiszen még hátra van a tervvel kapcsolatos társadalmi egyeztetés, amire augusztus 31-ig keríthet sort a kormány. Ennek köszönhetően pedig lehetséges, hogy bővül a projektek listája.
Na de hogyan érinti mindez az átlag felett fogyasztó embereket?
A terv alapvetően három területre fókuszál: a hálózatfejlesztésre, az iparfejlesztésre és az energiahatékonyság, valamint a megújuló források fejlesztésére. A legnagyobb szelet a villamoshálózat fejlesztésére és digitalizálására jutna, emiatt egyébként a vissza nem térítendő támogatásokról szóló tervezetbe is belenyúltak.
Ebből több, mint 260 milliárd forintot szánna a hálózat fejlesztésére a kormány, a hitelrészből pedig megközelítőleg 10 milliárd forinttal többet, 270 milliárd forintot. Így a villamoshálózatot éríntő támogatás értéke összesen körülbelül 535 milliárd forintot tenne ki.
Az átlagnál többet fogyasztók jelenleg nagyjából kétszer annyit fizetnek az áramért, mint azok, akik alatta maradnak. Előbbiek a Portfolio számításai szerint a rögzített helyett egy dinamikus árat választhatnának – már ha rendelkeznek okosmérővel. Ám ha egyelőre nincs ilyen otthon, akkor sem feltétlen kell csüggedni, mivel a társadalmi egyeztetésre feltöltött tervekben a korábbihoz képest több, mintegy 800 ezer okosmérőt üzemelne be Magyarország 2026-ig.
Ne hagyd ki: Nem tudunk szabadulni a széntől az energiatermelésben
A fejlesztés lehetővé tenné, hogy mind a hálózat, mind a fogyasztás a megújulás útjára forduljon. A dinamikus árképzés motiválhatja a fogyasztókat arra, hogy akkor töltsék az elektromos eszközeiket, vagy akkor kapcsolják be az elektromos sütőt, amikor az áram a legolcsóbb – azaz például dél környékén, amikor a napelemek a legtöbb energiát tudják termelni.
További fejlesztések
- Mindemellett Magyarország kihasználná, hogy európai szinten is kiválóan tudja hasznosítani a földhőt, amire több mint 210 milliárd forintot költene. Az energiahatékonysági beruházásokból 175 milliárd forint hitel jutna a cégeknek, 63 milliárd forint a középületeknek, valamint 224 milliárd forintnyi hitel, illetve támogatás a lakosságnak.
- Az olaj és a gáz esetében is felkészülne Magyarország, hogy az oroszok helyett más országokkal kereskedjen, de a kőolaj- és a földgázhálózatot fejlesztésére is jutna forrás. 40 milliárd forintnyi támogatást fordítanának a Horvátország felől érkező Adria olajvezeték bővítésére, a földgázhálózatot pedig mintegy 160 milliárd forintból reformálná. Ennek kapcsán csak arra vár a kormány, hogy beinduljon az évek óta húzódó fekete-tengeri román gázmező.
- A közlekedés zöldítésére nagyjából 90 milliárd forintot szánnak, az ipar pedig 630 milliárd forintot kapna, amit többek között ipari parkok energetikai zöldítésére fordítanának.
