Hiába esett vissza jelentősen a szénfogyasztás az Egyesült Államokban és az Európai Unióban, a világ legnagyobb szénfelhasználó államaiban növekedett az igény a fosszilis energiahordozóra az elmúlt években. Emiatt továbbra is stabil és rendkívül nagy a globális szénkereslet.
Továbbra sem mérséklődik a globális szénkereslet
3,3 százalékkal nőtt, így újabb rekordot ért el a globális szénfogyasztás tavaly a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb adatai szerint. A növekedést a szervezet elsősorban azzal indokolja, hogy számos országban könnyebben elérhető és olcsóbb a szén, mint a földgáz. Ráadásul a IEA előrejelzése alapján a szénfogyasztás idén is a tavalyi szint közelében maradhat.
A Portfolio megjegyzi, 2022-ben 10 440 terawattóra áramot termeltek szénből, ami a 36 százaléka a világ villamosenergia-termelésének.
Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban a várakozásoknál is nagyobb mértékben, 24, valamint 16 százalékkal csökkent a szénkereslet az idei első félévben a tavalyi év azonos időszakához képest. Azonban a két legnagyobb fogyasztónál Kínában és Indiában több mint 5 százalékkal nőtt az elmúlt hat hónapban, ami ellensúlyozta az EU-ban és az USA-ban tapasztalható visszaesést.
Az energiaválság sem hozta vissza a szenet a fogyasztásba Európában
Hiába jellemezte energetikai válság az elmúlt időszakot Európában az orosz gázszállítmányok elmaradása miatt, a problémák ellenére kevesebb szén fogyott a télen, mint a korábbi évek azonos időszakában. Az Ember energiaipari agytröszt tanulmánya szerint 2022 októbere és 2023 márciusa között a szén szerepe a villamosenergia-termelésben 27 terawattórával, azaz csaknem 11 százalékkal csökkent éves szinten, a gázé pedig 38 terawattórával esett vissza. Igaz, enyhe volt a tél, így kisebb volt a kontinens energiaigénye is.
Az is kiderült, helyet cseréltek egymással a megújuló energiaforrások és a fosszilis tüzelőanyagok az európai villamosenergia-termelésben. A szél-, a nap- és a vízerőművek együttes kapacitása először haladta meg a fosszilis tüzelőanyagokét, összességében pedig a teljes áramellátás 40 százalékát adták az öreg kontinensen.
Az energiaválság hosszú távú előnye, hogy az országok egyre jobban bíznak a megújuló energiaforrásokban. A kormányok kezdenek ráébredni, hogy megéri beruházni az ilyen projektekbe, ugyanis ezek nagyobb stabilitást nyújthatnak, mint a fosszilis tüzelőanyagok
- idéztük Harriet Foxot, az Ember elemzőjét májusban.
Azonban a kutatás rávilágított, a szénfogyasztás csökkenése nem volt egységes az EU tagállamaiban. Németország és Lengyelország teljesített a legjobban az előző évhez képest, azonban három országban – Olaszországban, Finnországban és Magyarországon – jelentősen megnőtt a fosszilis energiahordozó fogyasztása.
A magyarországi szénbányászatról
Magyarországon sorra zártak be a mélyművelésű bányák az elmúlt évtizedekben. Jelenleg csak néhány, elsősorban lignitet termelő külszíni egység működik az országban. Ezekből évente pármillió tonna szenet bányásznak.
Azonban az európai energetikai problémák miatt a magyar kormány korábban fontolóra vette a hazai lignit- és barnaszén-kitermelés fokozását, lehetőleg a klímapolitikai célok fenntartása mellett. Magyarországnak mintegy 8 milliárd tonna földtani szénvagyona lehet, melyből több mint 2,5 milliárd tonna - leginkább lignit- és barnaszén-minőségű - kibányászható. Ez körülbelül 200 évre elegendő széntartalék.
Ma számos olyan bányatelek ismert, amely több millió tonna barnaszenet képes biztosítani, ha erre valós igény merül föl. Az aktuális termelési kapacitást néhány hónap alatt is jelentősen lehet bővíteni a bányatelkek gyors feltárásával és a logisztikai utak kiépítésével a felhasználókhoz
- nyilatkozta Riz Gábor, a lignittermelés növeléséért, valamint a villamosenergia- és a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztos novemberben.
