Az energiaválság sem hozta vissza a szenet a fogyasztásba Európában
Fotó: Shutterstock

Történelmi fordulat az európai energiamixben

A tél és az energetikai problémák ellenére is csökkent a szén kereslete Európában. Történelmi fordulatot is jegyeztek a kontinensen: első ízben előzték meg a villamosenergia-termelésben a megújuló energiaforrások a fosszilis tüzelőanyagokat.


Az energiaválság sem hozta vissza a szenet a fogyasztásba Európában

Hiába jellemezte energetikai válság az elmúlt időszakot Európában az orosz gázszállítmányok elmaradása miatt, a problémák ellenére kevesebb szén fogyott a télen, mint a korábbi évek azonos időszakában. Az Ember energiaipari agytröszt tanulmánya szerint 2022 októbere és 2023 márciusa között a szén szerepe a villamosenergia-termelésben 27 terawattórával, azaz csaknem 11 százalékkal csökkent éves szinten, a gázé pedig 38 terawattórával esett vissza. Igaz, Európában enyhe volt a tél, így kisebb volt a kontinens energiaigénye is – írja a Financial Times.

Az is kiderült, helyet cseréltek egymással a megújuló energiaforrások és a fosszilis tüzelőanyagok az európai villamosenergia-termelésben. A szél-, a nap- és a vízerőművek együttes kapacitása először haladta meg a fosszilis tüzelőanyagokét, összességében pedig a teljes áramellátás 40 százalékát adták.

Az energiaválság hosszú távú előnye, hogy az országok egyre jobban bíznak a megújuló energiaforrásokban. A kormányok kezdenek ráébredni, hogy megéri beruházni az ilyen projektekbe, ugyanis ezek nagyobb stabilitást nyújthatnak, mint a fosszilis tüzelőanyagok

- idézi Harriet Foxot, az Ember elemzőjét a VG.

Azonban a kutatás rávilágított, a szénfogyasztás csökkenése nem volt egységes az EU tagállamaiban. Németország és Lengyelország teljesített a legjobban az előző évhez képest, azonban három országban – Olaszországban, Finnországban és Magyarországon – jelentősen megnőtt a fosszilis energiahordozó fogyasztása.

A magyarországi szénbányászatról

Magyarországon sorra zártak be a mélyművelésű bányák az elmúlt évtizedekben. Jelenleg csak néhány, elsősorban lignitet termelő külszíni egység működik az országban. Ezekből évente pármillió tonna szenet bányásznak.

Azonban az európai energetikai problémák miatt a magyar kormány fontolóra vette a hazai lignit- és barnaszén-kitermelés fokozását, lehetőleg a klímapolitikai célok fenntartása mellett. Magyarországnak mintegy 8 milliárd tonna földtani szénvagyona lehet, melyből több mint 2,5 milliárd tonna - leginkább lignit- és barnaszén-minőségű - kibányászható. Ez körülbelül 200 évre elegendő széntartalék.

Ma számos olyan bányatelek ismert, amely több millió tonna barnaszenet képes biztosítani, ha erre valós igény merül föl. Az aktuális termelési kapacitást néhány hónap alatt is jelentősen lehet bővíteni a bányatelkek gyors feltárásával és a logisztikai utak kiépítésével a felhasználókhoz

- nyilatkozta Riz Gábor, a lignittermelés növeléséért, valamint a villamosenergia- és a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztos novemberben.

Ne hagyd ki!