Hiába Budapesten a legmagasabbak a jövedelmek, itt tart a leghosszabb ideig, míg egy lakás árát megkeressük, Újbudán 8,8 évbe telik. Salgótarjánban és Miskolcon ez jóval gyorsabban összejön.
A Portfolio azt vizsgálta, hogy a helyi, járási szintre lebontott fizetésekből mennyi idő alatt jön össze az adott városban egy ingatlan ára.
A legmagasabb lakásárakkal Budapest V. kerületében találkozhatunk, ahol 2024 első 9 hónapjában 1,37 millió forintos átlagos négyzetméteráron cseréltek gazdát a lakások. A legolcsóbb Salgótarjánban viszont alig több mint 212 ezer forint volt egy négyzetméter.
A legmagasabb nettó átlagbéreket a Budapest II. kerületében élők keresték, 708 ezer forintot havonta, míg a vizsgált települések közül a legalacsonyabb átlagjövedelem Salgótarjánban volt elérhető, havi 359 ezer forint. Jól látszik tehát, hogy míg lakásárakban a legolcsóbb és a legdrágább vizsgált térség között közel 6,5-szeres a különbség, addig a jövedelmek terén nagyjából 2-szeres.
Nógrádban a legkönnyebb a lakásszerzés átlagbérből
Hiába magasabbak a fővárosi jövedelmek az országos átlagnál, a budapesti lakások annyival drágábbak, hogy még így is sokkal tovább tart egy ottani jövedelemből egy ottani lakás árát előteremteni. A XI., I., V. kerületekben valamivel több mint 2 hónap kell egy négyzetméterhez, addig Salgótarjánban alig több mint fél hónap, Miskolcon pedig 1 hónap.
50 négyzetméteres lakással számolva az a főváros XI. kerületében élőknél 8,8 év, Debrecenben 7,1 év, Salgótarjánban 2,5 év.
A fizetésünk közel ötöde elmegy lakhatásra
Az Európai Unióban a háztartások a rendelkezésre álló jövedelmük 19,7 százalékát fordították lakhatásra 2023-ban. A legkevesebbet a ciprusiak (11,6 százalék), a legtöbbet a görögök (35,2 százalék). A magyar háztartások ilyen jellegű ráfordítása az Európai Unió átlagát sem éri el, 19%-on áll. A görögök mögött a második helyen Dánia áll 25,9 százalékkal, amelyet szorosan Németország követ 25,2 százalékkal. Árnyalja a képet, ha a 2020-23 közötti költségnövekedési ütemet nézzük. Ebben az összevetésben Magyarország áll az élen, 5,7%-os növekedéssel. Lakhatási költség alatt az Eurostat egyebek mellett a lakbért, a lakáshitel-törlesztést, a rezsit, a karbantartási (közös) költségeket érti..
