A rosszul méretezett klímaberendezés nemcsak több energiát fogyaszthat, hanem nyaranta huzatosnak érezhetjük. A klímás fűtési igények növekedésével még fontosabb, hogy a várható használathoz legjobban illeszkedő eszközt válasszuk.
A klímaberendezések méretezésére jól használható ökölszabályok vannak, ha hűtésről van szó. A helyiség légköbmétere alapján könnyen meg lehet mondani, hogy mekkora teljesítményű berendezésre van szükség.
Sokkal összetettebb annak meghatározása, hogy ha fűtésre is akarják használni a klímát, akkor milyen berendezést érdemes választani. A hűtés teljesítményigénye jól tervezhető: nyaranta 20–25 °C-ot kell biztosítani a szobában, amíg kint 30–34 °C van. A fűtés esetében a kinti langyos, alig 20 °C alatti hőmérséklet mellett, de akár –25 °C mellett is garantálni kell tudni, hogy a lakás elég meleg legyen.
A fűtés méretezésénél a lakás méretei mellett a szigetelés és a nyílászárók minősége is fontos szerepet játszik, ezért alaposabb számításokra van szükség, ezért ezt érdemes mindenképpen szakemberre bízni.
Ma már az inverteres, energiatakarékos split klímák többsége megbirkózik ezzel a feladattal, de a túl nagyra vagy kicsire méretezett klíma rontja a hatékony működést, növeli az energiaszükségletet és rontja a komfortot.
A fűtésre használt klímáknál érdemes átlagosan tizedével nagyobb teljesítménnyel számolni, mint a csak hűtésre használt berendezések esetében
– mondta el Medgyesi Tamás épületgépész-mérnök. Nem szabad azonban abba a hibába sem esni, hogy túl nagy teljesítményű eszközt szerelnek fel egy helyiségbe.
A mai fokozatmentes klímaberendezések már nagyon jól tudják hűtéshez vagy fűtéshez is tartani a megadott hőmérsékletet. Vannak azonban műszaki korlátok, 15–30 százalék alatt nem tudnak üzemelni, akkor kikapcsolnak.
Amikor ki- és bekapcsol a berendezés, akkor nem tudja tartani olyan pontosan a hőmérsékletet, ennek pedig hatása van a hőérzetünkre
– magyarázta Medgyesi Tamás, a Polar komfortklimatizálási szakértője. Jellemzően a drágább készülékek kisebb teljesítményt is le tudnak adni, az egyszerűbb, olcsóbb készülékeknél nagyobb problémát jelenthet mindez.
Különösen hűtésnél okoz mindez problémát, hiszen a túl nagy teljesítményű berendezés nem folyamatosan hűt, hanem ki-be kapcsol. Ilyenkor a bekapcsoláskor nagyobb mennyiségű hideg levegőt fúj be. A nagyobb teljesítmény azt is jelenti, hogy gyorsabban mozog a levegő, ami huzatos érzést teremt.
„A túlméretezés egy kevéssé ismert további hátránya, hogy a nagyobb berendezések hangosabbak is” – mutatott rá egy kevésbé ismert összefüggésre Medgyesi Tamás. A legcsendesebb, 22 dB-es típusok már-már alig hallhatók, s érdemes ezt a szempontot is figyelembe venni a kiválasztáskor.
Nem csak a méret, a mennyiség is számít. Hűtésre is az lenne az ideális, ha minden helyiségbe kerülne klímaberendezés. Kisebb lakásokban azonban lehet kompromisszumos megoldás a nappali hűtése, a hideg levegőből nyitott ajtóknál még juthat a többi szobába.
Aki fűtésre használja a klímát, annak mindenképpen az összes helyiségben fel kell szerelnie a klímát, mert enélkül nem lehet minden helyiséget komfortosan felfűteni. Ha egy szobába tesznek nagy teljesítményű készüléket, az a hűtésnél fog túlméretezési problémát okozni.
A klímaberendezés beltéri egységének elhelyezésekor figyelni kell arra, hogy lehetőleg olyan helyre fújja be a levegőt, ahol inkább csak áthaladunk, ne asztalhoz vagy kanapéhoz. A tervezésre mindenképp érdemes időt szánni, mert a kültéri és beltéri egység távolságának növekedésével romolhat a hatékonyság.
A gyártók meghatározzák a maximális távolságot, és ez is a minőségi termékeknél lehet nagyobb. Nem elég ezért csak az árat és az energiahatékonysági osztályt figyelni, mert hiába A+ osztályos egy klíma, de ha nem tud a szükséges távolsággal megbirkózni, olyan, mintha egy kevésbé takarékos készüléket vásároltunk volna.
