Óriási bizonytalanságot, komoly gazdasági problémákat okoznak az elszabaduló energiaárak. Hogyan lehet védekezni rezsicsökkentés nélkül?
Mekkora a baj?
Gond van és mégsincsen gond az európai energiapiacon. Ezzel a meghökkentő megállapítással kezdi az energiakrízisről szóló beszélgetésünket ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója. Gond van, hiszen
a kiszámíthatatlanul és összevissza változó, magas energiaárak az inflációra és a gazdaság teljesítményére gyakorolt negatív hatásuk miatt egész Európában komoly nehézségeket okoznak szinte mindenki számára.
Másrészt viszont nincs gond, hiszen teljesen természetes, hogy az árak reagálnak egy piaci helyzetre, ami nem probléma, csupán egy jelenség, amihez mindenkinek alkalmazkodnia kell.
A krízis hosszabb távon hasznos is lehet, hiszen ráébreszti a gazdasági szereplőket és a lakosságot is arra, hogy foglalkozzék az energia kérdésével és eltöprengjen azon, hogyan lehet megoldani a gondokat. Chikán Attila szerint elgondolkodtató például, hogy minden az árról szól és nem az elfogyasztott energia mennyiségéről. A legolcsóbb energia az, amit el sem fogyasztunk, így a legjobb megoldás a fogyasztás csökkentése lenne, amiben még a lakossági és a vállalkozói szinten is bőven van mozgástér.
Rövid és hosszú távú okok
Az európai energiakrízis kialakulásának a szakértő szerint rövid és hosszú távú okai vannak. Rövid távon politikai és piaci okok állnak a háttérben. Az orosz-ukrán konfliktus Oroszországnak a hagyományos energiahordozók európai exportjában betöltött szerepe miatt, idegessé tette az energiakereskedőket, így bármi történik ezügyben, azt napi szinten lekövetik az árak. A politikai bizonytalanság miatt emelkedő energiaárak pedig felkeltették a spekulánsok figyelmét, akiknek a tevékenysége miatt a drágulás újabb lendületet kapott.
A nehéz helyzetnek azonban olyan okai is vannak, amelyek már hosszabb távon jelen vannak a piacon. A klímaváltozás elleni küzdelem jegyében például egyre többet kell fizetni a széndioxid kvótákért, a megújuló energiatermelés hódítása miatt egyre több kapacitásra és földgázra van szükség az ingadozó energiatermelés kiegyenlítésére, melynek költségeit ráterhelik a nap-és szélerőművekre. Ezek a folyamatok már eddig is lassú, de folyamatos energia áremelkedést okoztak, amelyet a rövid távú hatások hirtelen felgyorsítottak – mondja Chikán Attila.
Véd a rezsicsökkentés?
A szakértő egyébként arra számít, hogy hasonló kilengések a jövőben is előfordulhatnak, mivel a piaci szereplők azon munkálkodnak, hogy az azonnali energiapiac minél likvidebb legyen. A kilengések ellen védekezni kell és lehet is. A magyar fogyasztók és a kisvállalkozások persze nem érzik ennek a fontosságát, mivel ők a rezsicsökkentésnek köszönhetően rögzített áron jutnak az energiához. Bár egy ilyen intézkedés vártalan megszüntetése aligha elképzelhető, ám mivel
a rezsicsökkentés működtetésének jelentős finanszírozási igénye van, a rendszert le kell tudni építeni olyan szintre, mikor az állami beavatkozás csak a szélsőséges ármozgások tompítására szorítkozik.
Ezen felül az energiaárak változása – ha nem is közvetlenül és sokkszerűen – például az infláción keresztül mindenkire hat, így a rezsicsökkentéstől függetlenül nem árt, ha mindenki, legyen magánszemély vagy vállalkozás, átgondolja energiaügyeit.
Hogyan védekezhetünk?
A magas energiaárak ellen első lépésként tudatossággal lehet védekezni – állítja Chikán Attila. Fel kell mérni, mennyi a fogyasztásunk, az hogyan alakulhat a jövőben és igényeinket milyen forrásból lehet majd fedezni? Ezután meg kell hozni a konkrét döntéseket a számla csökkentéséről, például arról, mivel mérsékelhetjük a fogyasztásunkat, a fennmaradó energiamennyiséget pedig hogyan szerezzük be? Sokszor az is elég, ha beszerzéseinket egy hosszú távú stratégia mentén, az ármozgásokat lefedezve egy szakértő energiakereskedő bevonásával intézzük. Nem a magas árak ellen kell védekeznünk, elég csak azt elérnünk, hogy a fajlagos energiafelhasználásunk alacsonyabb legyen a versenytársainknál – ajánlja Chikán Attila.
Ha mégis a saját termelés mellett tesszük le a voksunkat, akkor egy ilyen beruházással sem lőhetünk nagyon mellé, főleg, ha van rá területünk, ahonnan megfelelő módon csatlakozni lehet az elektromos hálózathoz. A megújuló természeti erőforrásokat kiaknázó erőművek teljesítménye ma már jól tervezhető. A meteorológiai adatokból például már pontosan tudni lehet, hogy az ország egy-egy területén mikor és mennyit fog sütni a nap. Az igényeket és a várható fogyasztásnövekedést felmérve pontosan méretezhető, mekkora kapacitású erőműre lesz szükség, amely akár némi tárolókapacitással kiegészülve a termelés kilengéseit is képes kezelni. Persze arra is van lehetőség, hogy az erőmű beruházást szakértő vállalkozásra bízzuk, akitől sok éven át fix és általában vonzó áron meg tudjuk vásárolni a nekünk kellő energiamennyiséget.
Minél kisebb a cég annál inkább van támogatás energetikai fejlesztésekre, viszont minél nagyobb egy vállalkozás annál olcsóbb számára a beruházás – foglalja össze a lényeget Chikán Attila.
Mivel pedig a bankok is előszeretettel hiteleznek ilyen projekteket, az esetek többségében a saját erőmű felépítéséhez egészen kevés saját tőke is elegendő lehet. Ha pedig a beruházás elkészül, az alacsony kockázattal (hiszen a nap mindig sütni fog), legalább 25 éven át működtethető, így a befektetett tőke megtérülése 10 év alá szorítható.
Mit hoz a jövő?
Sokan azért nem vágnak bele a beruházásba, mert attól tartanak, a gyors technológiai fejlődés miatt hamar elavul energetikai fejlesztésük. Ettől én nem tartanék. Egyrészt a terület most is szakadatlanul változik, másrészt egy forradalom az energiaiparban több évig szokott tartani – nyugtat Chikán Attila. A kísérleti technológia mindig drágább, mint a kiforrott, évtizedek óta alkalmazott megoldások, ráadásul e területen kiemelt jelentőségű az ellátásbiztonság kérdése, ami fékezi az új fejlesztések térhódítását.
A szakértő szerint az energetikában két területen kell komoly változásra számítani. A megújuló energiatermelés a jelenleginél jóval nagyobb szerepet játszhat a jövőben, miközben a tárolókapacitások fejlődésére is számíthatunk. Például azzal, hogy egyre több lesz az elektromos autó, egyre több lesz az energiatárolásra használható akkumulátor is, hiszen az autók meghajtására már nem megfelelő cellák, ilyen célra még kitűnően használhatóak.
(A cikk a Haszon Magazin 2022. márciusi számában jelent meg!)
