Akár a természetes vizekben élő tőkehal vagy tonhal húsa is másolható lehet

Izraeli kutatók mesterséges halhús előállításán dolgoznak, ami a természetes vizekből származó haltermékek alapanyagának szennyezetlen kiváltója lehet. Itthon mindeközben inkább a hagyományos halágazat fejlesztésére tervez milliárdokat költeni a kormány.


Izraeliek dolgoznak a jövő halhúsán

Az Wanda Fish Technologies izraeli vállalat már korábban sikereket ért el a laboratóriumi körülmények között előállított műhúsok területén. Most az amerikai Tufts Egyetemmel közösen mesterséges halhús előállításával próbálkoznak – írja az Agroinform.hu.

A kutatás előfinanszírozására eddig nagyjából hárommillió amerikai dollár gyűlt össze, egyebek mellett olyan cégektől, mint az Israel Innovation Authority, a Strauss-Group's élelmiszertermelő óriásvállalat, vagy a Kitchen FoodTech Hub.

A kutatók egyébként úgy akarják mesterséges körülmények között a halak izomszöveteinek biológiai fejlődését lemásolni, hogy megkapják a hús omega-3 tatalmát, valamint a halfilé eredeti textúráját és ízét is.

David Kaplan, a Tufts Egyetem vezető kutatója és szövettenyésztési szakértője szerint amennyiben sikerrel járnak, úgy olyan terméket állíthatnak majd elő, amely az igen népszerű, azonban a természetes vizekben gyorsan fogyó halak fogyasztásának fenntartható alternatívája lehet. Ráadásul ez a hús teljesen tiszta lenne, mindenféle, a természetes vizekben található szennyeződéstől, vagy éppen higanytól mentes.

Magyarország inkább a hagyományos úton jár

A napokban írtunk arról, hogy Magyarország is nagy hangsúlyt fog fektetni a kiváló minőségű haltermékek előállítására, hiszen 18 milliárd forint fejlesztési támogatásra számíthat a hazai halágazat a következő években. A pályázatok célja a már meglévő haltermelő és halfeldolgozó vállalkozások korszerűsítése, versenyképességük növelése, valamint új feldolgozók létrehozása lesz.

Az elmúlt 10 évben nőtt a halfogyasztás mennyisége. A cél az, hogy az egy főre jutó halfogyasztás 6,73 kilogrammról 2023-ra egy kilogrammal növekedjen. A magyar termelésű minőségi halakat és a hazai haltermékeket vásárlók hozzájárulnak az akvakultúra-ágazat megmaradásához, amely az ország számos területén fontos szerepet tölt be a vidéki népesség foglalkoztatásában. A hazai halak fogyasztásával környezetvédelmi szempontból is fontos döntést hozunk, hiszen nem a több ezer kilométerről, fagyasztva idehozott tengeri halakat részesítjük előnyben - nyilatkozta Erdős Norbertet, az Agrármisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkárát.

A politikus említést tett arról is, hogy a hal áfája négy éve mindösszesen 5 százalék a korábbi 27 helyett, ami tovább segítheti az igen egészséges élelmiszer iránti kereslet növekedését. Az utóbbi években egyébként nőtt a haltermékek száma az üzletekben is.

Egyre olcsóbb a műhús

Ebben a cikkünkben pedig arról számoltunk be, hogy egyre közelebb kerül a világ az ipari mennyiségben mesterségesen, laboratóriumi körülmények között gyártott húsokhoz. A szektor egyik legígéretesebb szereplője, a Future Meat Technologies 2021 elején nyitotta meg szintén Izraelben a világ első mesterséges húsokat gyártó üzemét, idén pedig az USA-ban terjeszkedik.

A vállalatnak ráadásul fél év alatt a mesterséges csirkemell 18 dollár/fontos előállítási árát 7,70 dollár/fontra, azaz 110 grammonként 1,70 dollárra (mintegy 550 forintra) sikerült mérsékelnie. Ez az összeg még mindig nem kevés, viszont, ha ilyen ütemben folytatódik az előállítási költségek csökkenése, az hamarosan az igazi csirkehús jelentős kihívójává léptetheti elő a gyárakban létrehozott formáját.

Továbbá angliai kutatóknak azt is sikerült elérniük, hogy fűszálak vázaira kapcsolódva szaporodjanak állati sejtek. Ahhoz azonban, hogy ezt a technológiát üzemi szintre emelhessék és a műhús tömeggyártásába kezdhessenek, még több problémára kell megoldást találniuk.

The Conversation

Ne hagyd ki!