Több milliárd forint keretösszegű pályázatok nyílhatnak meg a magyar halágazat számára a következő másfél évben. A szektor további fejlesztését indokolhatja az a tény is, hogy a hazai halfogyasztás már tíz éve folyamatosan növekszik.
Milliárdokra számíthat a hazai halágazat
18 milliárd forintra fejlesztési támogatásra számíthat a hazai halágazat a következő években a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz részeként. Az első felhívásokat - melyek a program végrehajtását segítik - már az idén kihirdetik. A beruházási célú pályázatok viszont jövőre várhatóak. A tenderek célja a már meglévő haltermelő és halfeldolgozó vállalkozások korszerűsítése, versenyképességük növelése, valamint új feldolgozók létrehozása lesz – írja a Kormány.hu.
Az elmúlt 10 évben nőtt a halfogyasztás mennyisége. A cél az, hogy az egy főre jutó halfogyasztás 6,73 kilogrammról 2023-ra egy kilogrammal növekedjen. A magyar termelésű minőségi halakat és a hazai haltermékeket vásárlók hozzájárulnak az akvakultúra-ágazat megmaradásához, amely az ország számos területén fontos szerepet tölt be a vidéki népesség foglalkoztatásában. A hazai halak fogyasztásával környezetvédelmi szempontból is fontos döntést hozunk, hiszen nem a több ezer kilométerről, fagyasztva idehozott tengeri halakat részesítjük előnyben
- idézi a portál Erdős Norbertet, az Agrármisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkárát.
A politikus említést tett arról is, hogy a hal áfája négy éve mindösszesen 5 százalék a korábbi 27 helyett, ami tovább segítheti az egyébként igen egészséges élelmiszer iránti kereslet növekedését. Az utóbbi években egyébként nőtt a haltermékek száma az üzletekben is.
Gondok a hazai halkereskedelemben
A közelmúltban EBBEN a cikkünkben számoltunk be róla, hogy nagyjából 120 étteremet és élőhalárusítót ellenőrzött az elmúlt hónapokban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata. Összesen 17 esetben (azaz a vizsgált helyszínek 14 százalékánál) indítottak eljárást körülbelül 300 kg igazolatlan, illetve jelöletlen hal és haltermék forgalmazása miatt.
Különösen két város volt érintett az ügyben, Miskolc és Törökszentmiklós. A borsodi megyeszékhelyen 57 kg igazolatlan eredetű halat, pontyot, harcsát, busát és pisztrángot foglalt le a hatóság. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen ennél csak kicsit kevesebbet, 54 kg halat nem engedtek tovább árulni a hivatal szakemberei.
Fő a fogyasztók biztonsága
Az ellenőrzés célja az volt, hogy egész évben igazolt eredetű, biztonságos és jó minőségű haltermékek kerüljenek a kiskereskedelembe, így a fogyasztók asztalára.
A hatóság továbbá felhívta a hallal kereskedők figyelmét arra, hogy
a származást igazoló dokumentumokkal nem rendelkező, valamint a jelöletlen vagy nem megfelelően jelölt hal és haltermék minden esetben élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent, éppen ezért sem a hazai üzletekben, sem a vendéglátóhelyeken nem kerülhet forgalomba.
A Nébih ezeket a termékeket azonnal kivonja a forgalomból, a kereskedőt pedig 100 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja.
