Egyre gazdaságosabb a műcsirkehús ipari mértékű előállítása, ezért Izrael után az USA-ban is műhúsüzem nyílhat a közeljövőben. Emellett jelentős eredményeket mutattak fel kutatók a közelmúltban „marhahús” előállításába is.
Egyre olcsóbb a műhús
Egyre közelebb kerül a világ az ipari mennyiségben mesterségesen, laboratóriumi körülmények között gyártott húsokhoz. A szektor egyik legígéretesebb szereplője, a Future Meat Technologies 2021 elején nyitotta meg Izraelben a világ első mesterséges húsokat gyártó üzemét. Nem telt el egy év, a cég a legújabb hírek szerint már az Egyesült Államokban készül újabb üzem építésére.
A vállalat azután döntött a terjeszkedés mellett, miután a mesterséges csirkemell fél évvel ezelőtti, 18 dollár/fontos előállítási árát 7,70 dollár/fontra, azaz 110 grammonként 1,70 dollárra (mintegy 550 forintra) sikerült csökkenteni. Ez az összeg még mindig nem kevés, viszont, ha ilyen ütemben folytatódik tovább az előállítási költségek csökkenése, az hamarosan az igazi csirkehús jelentős kihívójává léptetheti elő a gyárakban létrehozott formáját
– írja a labgrownmeat.com szakportál.
A cég mostani terjeszkedése mögött az állhat, hogy bejelentették a közelmúltban, hogy 347 millió dollár támogatást sikerült összegyűjteniük egy B-sorozatú finanszírozási körben. Ez a termesztett húsiparban a valaha volt legnagyobb befektetés.
"Ez a finanszírozás megszilárdítja a pozíciónkat a termesztett húsipar vezető szereplőjeként, mindössze három évvel az indulásunk után. Egyedülálló technológiánk gyorsabban csökkentette a termelési költségeket, mint bárki gondolta volna, és ezzel megnyitotta az utat a működés nagymértékű bővítéséhez. Csapatunk 2022-ben teszi meg az alapkőletételt az Egyesült Államok első, nagyszabású termelőüzemének építéséhez"
- idézi a Napi.hu Yaakov Nahmias professzort, a Future Meat alapítóját és elnökét.
Fűszálakon is sikerült húst szaporítani
Azonban nem ez az egyetlen hír, ami a műhús-szektor sikereiről szólt a napokban. Tudósoknak sikerült ugyanis elérniük, hogy fűszálak vázaira kapcsolódva szaporodjanak állati sejtek. Ahhoz azonban, hogy ezt a technológiát üzemi szintre emelhessék és a műhús tömeggyártásába kezdhessenek, még több problémára kell megoldást találniuk – írja az Agroinform.hu.
A technológiáról annyit érdemes megjegyezni, hogy az első állati sejtek miután rátapadtak a növényre, a szaporodásuk automatikusan folytatódik. Egyelőre a sejtek körülbelül 30 százalék tapad meg sikeresen a növényen, ami a szakemberek szerint kedvező arány. Dr. Paul De Bank, a kutatás vezetője szerint, ez a folyamat lényegében megegyezik azzal a természetes procedúrával, mellyel a szarvasmarha a lelegelt fűből építi fel izomsejtjeit. A laborban viszont az állat kimarad a folyamatból.
Az általunk fogyasztott marhahús pedig lényegében nem más, mint az állat által lelegelt fű fehérjéinek a hússá átalakul formája. Ez a tény pedig - Dr. Paul De Bank szerint - azt bizonyítja, hogy „a növényi fehérjék táplálkozási hasznosításához nem feltétlenül szükséges bekapcsolni az állatokat, és nincs igazi különbség az állatok által termelt, illetve a laboratóriumban szaporított húsok között” – írja az Agroinform.hu.
