A British Museum − mely több mint 8 millió műtárgyat őriz − rendelkezik a legtöbb, jórészt még a gyarmati időkben elhurcolt értékkel. Az Insider cikkének segítségével mutatunk belőlük párat.
Benini bronzok
A Benini Királyság, a mai Nigéria több ezer13. századi bronzszoborral büszkélkedett, melyek a királyi palotát díszítették. 1897-ben a Brit Birodalom csapatokat küldött, hogy megbüntesse a birodalmi hatalom elleni benini lázadókat, ekkor a birodalom katonái kifosztották a várost, véget vetve a Benini Királyságnak.
Az egykori királyságból több mint 900 történelmi tárgy − köztük több mint 200 bronztábla − került a British Museumba, mely ma a „vitatott tárgyak" gyűjteményének része. Az 1960-as függetlenség elnyerése óta Nigéria többször is kérte a bronztárgyak visszaszolgáltatását. Bár a British Museum beleegyezett, hogy kölcsönadja őket Nigériának, teljes egészében nem akarja visszaadni azokat.
Parthenoni márványok
A Parthenoni márványok, más néven Elgin márványok is heves viták forrásai. A márványokat − melyek az Athéné istennő születésnapját ünneplőket, valamint harcba keveredett kentaurokat és lapithákat ábrázolnak −, 1801 és 1805 között vitték el Athénból, amikor az ország az Oszmán Birodalom uralma alatt állt. Lord Elgin, a birodalom nagykövete sikeresen kérvényezte, hogy a megmaradt szobrok mintegy felét Angliába vihessék a Parthenon romjairól, Görögország azonban azóta is vitatja ezeket a jogokat.
A British Museum elutasította a márványok visszaszolgáltatását.
Rosette-i-kő
A British Museumban található Rosettee-i kő az ókori Egyiptom kincse, egy sötét gránitdarab, amely egy ősi szöveg három fordítását nyújtja a mai kutatóknak: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. Mivel a görög nyelv jól ismert, e kő volt a kulcs 1822-ben Jean-François Champollion és 1823-ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez. A követ Bonaparte Napóleon vitette el Egyiptomból, neki tulajdonítják, hogy megnyitotta az országot Európa előtt,ami a 19. században valóságos „egyiptománia" kialakulásához vezetett. A britek aztán a franciák 1815-ös legyőzése után elvitték a Rosette-i követ.
A szakértők szerint a British Museum valószínűleg nem mond le egyik leghíresebb szerzeményéről.
Koh-i-Noor
Az angol királynő bársonyból és platinából készült koronájának csúcsán a Koh-i-Noor, a világ egyik legnagyobb csiszolt gyémántja, a „fény hegye” ül: a 109 karátos ékszer értékét egyesek 400 millió dollárra becsülik. Eredetileg az indiai Mogul Birodalom pávatrónját díszítette. Többször gazdát cserélt a háborúzó frakciók között, míg végül Viktória királynőnek adták át India 1849-es brit annektálása után. A legenda szerint a férfiakra balszerencsét hoz, ezért a Koh-i-Noort csak a brit királyi család nőtagjai adják át egymásnak, (III. Károly tehát nem).
Ma a gyémánt a londoni Tower ékszerházában látható. Bár India, Pakisztán, Irán és Afganisztán kormányai mind igényt tartanak rá, a brit kormány elutasította őket, azzal érvelve, hogy a drágakő legálisan került hozzájuk.
Maori fejek
Lefejezett, szárított és tetovált maori fejek is találhatók a British Museumban. A maorik vésőkkel vájták ki a férfiak bőrét, majd tintával töltötték ki a barázdákat. A híres Ta moko arctetoválások a maori kultúrában a magas társadalmi státuszt jelképezték, és a szárított fejek fontos szerepet játszottak a maori szent szertartásokban.
Amikor azonban az európaiak 1770-ben partra szálltak Új-Zélandon, ezek a maori fejek már csak kuriózumok és kereskedelmi tárgyak voltak. Az emberi maradványok gyűjtése állítólag a tudomány nevében történt, azonban ez egyben a leigázás bizonyítékát is jelentette. Az elmúlt években Új-Zéland azon dolgozik hogy ezeket a kincseket visszaszerezze.
