A zseni és a bizniszmen
Az ambiciózus vállalatot két igazi nagyágyú, Ben Lamm és George Church professzor alapította. Ben Lamm olyan cégeket tudhat maga mögött, mint a Hypergiant és a Conversable mesterséges intelligenciára szakosodott vállalatok, illetve a Team Chaos digitális játékcég és a Chaotic Moon Studios mobilszoftver-fejlesztő vállalkozás.
George Church professzor pedig a géntudomány egyik úttörője. Az 1980-as években ő alkotta meg az első közvetlen genom szekvenálási technológiát és segített a Humán Genom Projekt elindításában is. Ez egy nagyszabású projekt volt, amely a teljes emberi genom egészen a nukleotidok szintjéig történő feltárását célozta. Napjainkban kutatásai középpontjában a genomok szintetizálása áll. Szóval adott egy sikeres üzletember, és egy zseni tudós.
Mi baj lehet ebből?
Mamutokat a tundrára!
A szakemberek célja az, hogy 4-6 éven belül gyapjas mamutok sétáljanak a tundrán. A professzor elmondta, hogy azok az orosz tudósok ihlették meg, akik bölényekkel akarják felvenni a harcot a klímaváltozás ellen. Kifejtette, hogy a mamutok és más nagytestű növényevők eltűnésével a tundra füves területei is hasonló sorsra jutottak. Utóbbiak helyét erdők váltották fel, amelyek felgyorsították az örökfagy (permafroszt) olvadását. A hó egyfajta szigetelőként funkciónál, ami télen melegíti a talajt. Viszont, ha az állatok letapossák, akkor épp ellenkezőleg, hűteni fogja azt. Az erdős területeken sokkal több hó marad meg, mint a füveseken, így tovább melegítve a talajt, ráadásul a fák sötét kérgei is jelentős mennyiségű hőt nyelnek el. Ha léteznének mamutok, akkor lenne, ami letapossa a havat és kidöntse a fákat, ezáltal lelassulna a tundra melegedése. Ilyen egyszerű.
A Colossal technológiája a klímavédelem mellett a kihalás szélén lévő állatok megmentésében is fontos szerepet játszana.
A technológia majdnem kész
Lamm elmondása szerint az eljárás tudományos részét már megoldották. Csupán néhány, komoly kihívást jelentő mérnöki akadályt kell leküzdeniük. Az üzletember agresszív célként aposztrofálta a tervüket, de reálisnak tartja, hogy 4-6 éven belül létrehozzák az első mamutborjúkat. Az is kiderült, hogy a cég tudósai az ázsiai elefánt génállományát fogják módosítani a jó állapotban fennmaradt mamut tetemekből kinyert DNS-ekkel. A két állat genomja 99 százalékban megegyezik.
Sokan aggodalmukat fejezték ki a projekttel kapcsolatban, ugyanis nem lehet tudni, milyen hatással lesz az ökoszisztémára egy kihalt állat feltámasztása. Church professzor szerint nem kell Jurassic Park-i állapotoktól tartani, probléma esetén könnyen le lehet vadászni a példányokat. Biztató…
