A Közel-Keleten egyes államokat igen súlyosan érint az ukrajnai háború nyomán kialakuló globális élelmiszerválság, míg más, sokszor ezekkel határos és ráadásul aszályosabb éghajlatú országokban egyelőre meg sem érzik annak hatását.
Korábban már részletesen írtunk arról, hogy Libanonban, Jemenben és Egyiptomban is kenyérgondokkal küzdenek, miután oda eddig főként Oroszországból és Ukrajnából importálták a gabonát. Ráadásul a legrosszabb még hátra van, mert a tavalyi ukrajnai termés egy része még elérhető a világpiacon, bár igen magas áron, de ezek a készletek is hamarosan kimerülhetnek.
Élelmiszerbiztonsági stratégia
A régió más, aszályosabb országait azonban viszonylag érintetlenül hagyta az élelmiszerválság: a Perzsa-öböl arab államait, ahol a föld kevesebb, mint 2 százalékát képesek csak megművelni, és az élelmiszer 85 százalékát importálják. Elemzők szerint ennek az a magyarázata, hogy a kilencvenes évek óta építgetik élelmiszerbiztonsági stratégiájukat, vagyis felkészülten érte őket a krízis.
A Perzsa-öböl arab államait 2008-ban már elérte egy hasonló válság, amikor az importárak nagyot emelkedtek. Az élelmiszerellátás bizonytalanná vált, miután néhány exportáló ország saját készletei védelmében megtiltotta a kivitelt. Ezután még hangsúlyosabbá vált az a törekvés, hogy ezekben a forró és száraz éghajlatú országokban minden körülmények között biztosítani tudják a lakosság élelmiszerellátását.
Konkrét lépések
A Perzsa-öböl arab államai egyebek között a következő területeken fejlesztettek 2008 után egy esetleges vészhelyzetre való felkészülés jegyében:
- energiahatékony tengervíz-sótalanító létesítmények,
- vízhatékony öntözési technológiák,
- hidroponikus (tápfolyadékos) ültetés,
- fejlődő országokban földterületek felvásárlása.
Szaúd-Arábia és más gazdag országok földeket kezdtek felvásárolni olcsón egyebek között Szudánban, Kenyában és Etiópiában, miután saját gabonatermesztésüket szűkös vízkészletük védelmében csökkentették. A gyakorlat éles kritikát váltott ki, aktivisták azzal vádolták őket, hogy megfosztják az ottani, eleve elszegényedett földművelőket a földtől és más természeti forrásaiktól.
Több a pénz
Az élelmiszerstratégiai döntésektől eltekintve, a Perzsa-öböl arab államai gazdaságilag is sokkal stabilabb helyzetben vannak, mint szomszédaik, így a több pénz természetesen hozzájárul ahhoz, hogy hatékonyabb intézkedéseket hozhassanak a mostani helyzetben.
Az infláció is kevésbé érintette ezeket az országokat, mert fizetőeszközeik árfolyama az amerikai dolláréval együtt mozog. Az emelkedő kőolajárból pedig egyes államoknak még biztonsági tartalékuk is származik. Ráadásul az élelmiszerre is a keresetek kisebb részét fordítják, mint a régió más államaiban.
