Bevásárlókosár a zöldségespultnál
Fotó: Shutterstock

Sokba kerül a gazdaságnak a fizetések közötti különbség

Ha csökkenne az óriási vagyoni különbség az Egyesült Államokban, az nagyban előrelendítené a gazdasági növekedést – derül ki a Gazdaságpolitikai Intézet tanulmányából.

Majdnem 50 éve nehezedik az USA gazdaságára a jövedelmek egyenlőtlensége. A jelentős fizetéskülönbségek először a háború utáni időszakban, a kora hetvenes években jelentek meg, amikor a növekvő infláció felemésztette a háztartások vásárlóerejét, az országban emelkedtek az árak, és lanyhult a gazdasági növekedés. A vagyoni különbségek gyors növekedése ugyan lelassult a kétezres évek elején, de csökkenésére azóta sem utalnak jelek.

Másfél százalékot jelent

Csak emiatt 2018 végére a gazdasági növekedés másfél százalékkal volt kisebb, mint lehetett volna, ami pénzben kifejezve durván 309 milliárd dollárt jelent – olvasható az USA Gazdaságpolitikai Intézetének friss kutatásában, amelyet az Insider szemléz.

A vagyon újraelosztása a szegényektől a gazdagok felé a költések csökkenését okozta, vagyis a gazdasági növekedésnek kisebb hajtóereje volt.

Másképpen kifejezve a kormánynak évente nagyjából 300 milliárd dollárt kellene költenie gazdaságélénkítésre, ha semlegesíteni akarná a vagyoni különbségekből fakadó gazdasági kárt.

A fogyasztási határhajlandóság (marginal propensity to consume), vagy MPC azt mutatja meg, bevételnövekedés esetén a fogyasztó mennyit hajlandó a pluszpénzből elkölteni, ahelyett, hogy félretenné.

A szegényebbek költenének, ha lenne miből

Az alacsonyabb keresetű amerikaiakra a magas MPC-érték jellemző, miután gyakran van egy listájuk a beszerzendő árukról, amelyeket addig még nem tudtak megfizetni. Ez azt jelenti, hogy ha több pénzhez jutnak, azt nagyobb arányban költik el. A gazdagabb amerikaiak eközben általában már minden napi szükségletüket és vágyukat betöltötték, ezért, ha több pénzhez jutnak, azt tartogatják és félreteszik.

A közgazdászok szerint ez a különbség áll a kereslet csökkenése mögött. A leggazdagabb 10 százalékhoz kerülő jövedelemarány az Egyesült Államokban 1979 óta nő, míg a társadalom maradék, legnagyobb részénél ez az arány csökken a tanulmány szerint.

Ugyanakkor a felső 1 százalék jövedelmének nagyobb részét teszi félre. Így kevesebb költeni való pénz marad azoknál az amerikaiaknál, akik nagy eséllyel valóban vásárolnának belőle, és ez együtt jár a gazdasági növekedés megrekedésével.


Ne hagyd ki!