A 2012-es nemzetközi bonsai konferencián 100 millió japán jenért, azaz csaknem 266 millió forintért kelt el az egyik miniatűr növény. Ez első hallásra soknak tűnik, azonban egyáltalán nem ritkaság ezen a piacon – írja a Business Insider.
A bonsai fák nevelése művészet. Az értékes növények rengeteg törődést igényelnek. A bonsai-nevelő mesterek hosszú éveket töltenek tanulással, hogy tökéletesre fejlesszék készségeiket. Az igazán különleges bonsai fák olyan értékesek, hogy azt nem is lehet számokkal leírni, pénzben kifejezni. Ezek a példányok jellemzően évszázados múlttal rendelkeznek, életútjukat pedig generációk kísérték végig.
Csűrni, csavarni
A bonsaiok története körülbelül a 6. századi Kínában kezdődött. Ekkoriban az emberek kedvtelésből miniatűr növényeket, sőt, egész erdőket alkottak. Azonban a hatalmas fák miniatürizálása korántsem egyszerű feladat. Egy bonsai „megalkotásának" legfontosabb tényezője nem más, mint a türelem. A fák növekedésének korlátozása rendkívül kifinomult készségeket igényel. A mesterek hosszú-hosszú éveken át speciálisan metszik, huzalozzák, újraültetik és beoltják a növényeket, amíg azok el nem érik a kívánt formát. Sokszor különböző kövekkel és egyéb eszközökkel különleges növekedési formákat alakítanak ki a bonsai fák törzsében és lombkoronájában. Első hallásra nem tűnik túl bonyolultnak, viszont egyetlen apró hiba, és tönkremegy a fa formája, rosszabb esetben pedig el is pusztul. Rendkívül kényes növényről beszélünk. Éppen ezért a bonsai művészek évekig, évtizedekig finomítják mesterségüket. Gondoljunk csak bele, egy apró hiba, és egy több száz éve nevelgetett fa elpusztul. Ilyen hibákat egyszerűen nem engedhetnek meg maguknak. Éppen ezért, mint a világon oly sok más területen, inkább a fák gondozását igénylő készségeket kell megfizetni, mintsem magát a növényt. Ezért a busás vételár.
A Business Insider a japán Chiako Yamamoto mester példáját idézi, aki már 51 éve a szakmában van. Az első és egyetlen női bonsai mester szerint a legnehezebb elsajátítandó készség a türelem. A bonsaiok olyan mennyiségű időt és elkötelezettséget igényelnek, amelyre más művészeti ágakban nincs példa. A fák nevelése a szobrászathoz hasonlatos, annyi különbséggel, hogy itt az alapanyag egy előlény, amely kénye kedve szerint reagál a külső környezeti hatásokra.
Van, amit nem lehet pénzért megvenni
Mondjuk úgy, hogy a bonyolult műveletek miatt nem túl sok igazi bonsai található jelenleg a piacon. A legértékesebbek meghaladják a 800 éves matuzsálemi kort is. Ezekből, érthető okok miatt, nem várható mostanában utánpótlás. A bonsaiok árát az is megdobja, hogy a formaviláguk kialakításához egyedi, kézzel készített eszközöket használnak. Az értékesebb példányok pedig gyakran egyedi, kézműves cserepekben találnak új gazdára. Az említett eszközök és cserepek általában önmagukban is több ezer dollárba kerülnek. Ráadásul a fák típusai is befolyásolhatják az árakat, hiszen némelyik példány igen kényes a környezetére, így különleges bánásmódot igényel.
Mint említettük, a legtöbb fa felbecsülhetetlen értékkel rendelkezik, de néhány kuriózumot azért sikerült beárazni az évek során. A világ eddigi legdrágább bonsai fája, a több mint 250 éves Juniper Bonsai 2 millió dollárért kelt el. Szorosan mögötte a Shimpaku Juniper, 1,3 millió dolláros vételárral. Érdekességképp megjegyezzük, a kellékekre is igen nagy a kereslet. Az egyik legdrágább tartozék, egy antik bonsai cserép például 150 ezer dollárért kelt el.
