Pusztulnak az örökzöldek Magyarországon. A szakértők szerint a folyamatnak több oka van, azonban a legtöbb visszavezethető hazánk klímaváltozására, ami nem kedvez ezeknek a fajoknak. Sorolunk néhány növényt, amelyek átvehetik az örökzöldek helyét a kertekben a jövőben.
Megsínylik az örökzöldek, hogy változik Magyarország klímája
Legyengítheti a fákat például a savanyú talaj, a nagy hőmérséklet ingadozás, a csapadékos időjárás, a téli fagy, valamint egy huzamosabb, aszályos időszak is. A legyengült növények pedig könnyű célpontjai például a gombáknak és a baktériumoknak. Márpedig hazánk változó klímája egyre sűrűbben hoz szélsőséges időjárást, ami különösen rossza hatással van az örökzöldekre, így azok meglehetősen gyorsan tűnnek el Magyarországról. Azonban más fajok átveheti a helyüket akár a kertek díszeként is.
Úgy látom, hogy például a mogyoró, a tűztövis, a madárbirsek, a nyári orgona, a cserjés gamandor, a keskenylevelű olajfagyal, a babérmeggy, a most divatos korallberkenye, a lonc-, magnólia és a borbolyafajok szépen díszlenek a kertjeinkben, viszonylag jól bírják a kialakuló klímánkat. Sőt, némelyiküknek a levele télen is fennmarad az ágakon, ezek is „örökzöldek”
- idézi Zsigó György növényorvost az Agroinform.
A szakember hozzátette, a nagy fenyők alatt savanyúvá válik a talaj. Ezért ha annak a helyére valaki lombhullató fajt ültetne, érdemes előbb várnia egy-két évet. Nagyjából ennyi idő kell ahhoz, hogy mérséklődjön a talajsavanyúság.
Kevés az erdő Magyarországon?
Egyébként a 10 millió Fa vezetője, Bojár-Iván András, a Jazzy rádió reggeli gazdasági és közéleti műsorában, a Business Classban járt júliusban. A beszélgetés azzal az egyszerű kérdéssel indult, hogy a tízmillió fából hány darab van elültetve.
Az ország rengeteg pontján zajlanak ültetéseink. Az ültetési szezonnak most van vége. Nagyjából 300 ezer környékén járunk
– fogalmazott Bojár-Iván András.
A folytatásban kifejtette Magyarország zöldterülettel borított hányada 20-22 százalék, amiből nagyon kevés az erdő.
Ami ökológiai értelemben erdő, pusztán 4-5 százalék. A hivatalosan erdőként besorolt területek túlnyomó része nyaras-akácos ültetvény. Homogén rendszerek, amik a biodiverzitás szempontjából korlátos értékűek, olyanok mintha mondjuk rozsvetések lennének. Rengeteg erdei élőlény elkerüli ezeket az ültetvényeket. Szén-dioxidot elnyelő erdőkre lenne szükség, és legalább ekkora szükség van az ökológiai komplexitás meglétére. Az élővilág körforgására, ami talajszinten a rovarokkal, bogarakkal indul, rágcsálókkal, apró állatokkal, emlősökkel folytatódik, és a fák tetején lévő madarakkal fejeződik be. Ez egy komplex rendszert alkot, ez a természet maga. De ilyen ezekben az ültetvényekben nem tud létrejönni
– fogalmazott.
