A háztartási szeméthez, vagy az építési hulladékhoz hasonlóan a zöldhulladékot sem lehet szétszórni az erdőben. Például a levágott fű, a metszett ágak, vagy a lehullott gyümölcs is károkat okozhat a természetben.
A zöldhulladékot sem lehet szétszórni a természetben
Igaz, a természetben lebomló anyag a zöldhulladék, önkényes kihelyezése az erdőkbe, mezőkre szabálytalan, akárcsak a kommunális hulladéké vagy az építési törmeléké. Ennek oka, hogy szintén károkat okozhat a természetben.
A Magyar Mezőgazdaság megjegyzi, a zöldszemét-kupac kiváló szaporodóhelye lehet a rágcsálóknak, amik számos fertőző betegséget hordozhatnak.
Emellett fokozottan tűzveszélyes a száraz zöldhulladék. Ezért a kihelyezése nemcsak az erők és mezők élővilágára jelent veszélyt, hanem a közelben található településekre is. A nagyobb zöldszemét-kupacoknál végbemenő lebomlás pedig öngyulladáshoz vezethet.
A tájidegen, örökzöld növények a talaj kémhatását is megváltoztathatják. Romolhat a föld minősége, csökkenhet a humusztartalma, így a lágyszárúak sem tudnak rajta megtelepedni. Emiatt gátolhatják az erdő megújulását is.
A zöldhulladékkal nem kívánatos invazív fajok is terjedhetnek. Megtelepedhetnek a környéken, és idővel kiszoríthatják az őshonos élőlényeket, megváltoztatva a terület biodiverzitását.
Módszerek a zöldhulladék eltüntetésére
A zöldhulladék eltűntetésére, illetve hasznosítására az egyik lehetőség a komposztálás. A gyümölcsök, zöldségek maradványai, a száraz levelek, a vágott virágok, a levágott fű, a lemetszett gallyak is komposztálhatók az akár házilag kialakított komposztálókban.
Amennyiben elérhető, csatlakozni lehet a település zöldhulladék-programjához is. Vagy el is lehet szállíttatni. Ehhez a célra gyártott zsákokban, gyűjtőedényekben kell összegyűjteni a zöldszemetet. Azt a település begyűjti, majd lerakja egy arra kijelölt helyre. Később az elszállított lomb, fa- és bokornyesedék, fű, vagy éppen gyom az ipari komposztálás után visszakerülhet a természetes körforgásba.
Falevéllel fűtenének a németek
Egyébként a levélpelletek megújuló fűtőanyagnak számítanak. Német kísérletek szerint az ősszel lehullott falevelekből készült pellet fűtőértéke 10 százalékkal alacsonyabb, mint a fapelleté, de a hamuja mennyisége valamivel magasabb. A kutatók növelni szeretnék a fűtőanyag hatékonyságát, és csökkentenék az égetésével járó káros kibocsátást.
Jelenleg úgy kalkulálnak, hogy egy köbméternyi tömörített levélből 100-120 kg pellet nyerhető. A fűtési hatása körülbelül 50 liter fűtőolaj elégetésének felel meg.
Azonban a kutatások gyerekcipőben járnak. Ennek ellenére elkezdte a település néhány épületének a fűtését az ősszel lehullott levelekkel a németországi Reichenbach önkormányzata.
A fűtőpelleteket úgy állítják elő, hogy előbb két lépésben kiszárítják, majd levegőztetik a faleveleket, aztán őrlik és pelletté préselik, amely aztán a kazánokba kerül.
