Ukrajna európai uniós tagfelvételi tárgyalásainak megkezdése rossz döntés, aminek lehetnek negatív hatásai, ám ennek pénzügyi-gazdasági következményeit a magyarok nem fogják megfizetni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a közrádiónak.
A kormányfő kifejtette, ezeket a költségeket azoknak kell állniuk, akik ezt a döntést meghozták. Ez a rossz döntés Magyarország lelkiismeretét nem terheli, később ezt a folyamatot meg tudjuk állítani - tette hozzá, hangsúlyozva, a legvégső döntést a magyar parlament mondja ki Ukrajna tagfelvételéről. Ha meg kell védeni a magyar gazdák érdekét, akkor a kéziféket Magyarország be fogja húzni, e felől ne legyen kétségünk - jelentette ki a miniszterelnök. (Amint arról beszámoltunk, Magyarország csütörtök este nem vett részt azon a szavazáson, amelyen az Európai Tanács eldöntötte, megkezdi az EU-csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. A szerk.)
A miniszterelnök azt is elmondta, Magyarországnak nem érdeke, hogy az Európai Unió úgy gazdálkodjon, hogy hitelt vesz fel. Az unió gazdálkodása úgy épül föl, hogy amennyi pénzt befizetünk, annyit lehet elkölteni. Egyszer tettünk kivételt, rosszul is jártunk, jegyezte meg, felidézve, hogy az Európai Unió már kipróbálta a közös hitelfelvételt a koronavírus utáni helyreállítás finanszírozásakor, ám nem engedték, hogy mindenki azonos módon férjen hozzá ehhez az összeghez. Többet ilyet nem szabad csinálni.
A kormányfő értékelése szerint az ukrán helyzet rosszul áll, nem több pénzt kellene küldeni a háborúra, hanem meg kellene állítani a konfliktust, fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Orbán Viktor közölte: Ukrajna tagfelvételi tárgyalásainak elkezdése "önmagában még nem sérti Magyarország érdekét", de ha az országot hitelből támogatják, "már azonnali érdeksérelem van", ezért is vétózta meg a keleti szomszédunknak szánt 50 milliárd eurós támogatást.
Jobb későn, mint soha, ez a pénz jár nekünk, ide kellett adni
- kommentálta Orbán Viktor miniszterelnök azt, hogy Magyarország megkapja a befagyasztott uniós források egyharmadát. Mint mondta, Magyarország minden feltételt teljesített már jóval korábban. Arra is kitért, hogy az elmúlt időszaknak vannak tanulságai:
- Az első, hogy a magyar gazdaság az uniós források nélkül is működik. A magas infláció, a szankciók okozta gazdasági zűrzavar, az energiaárak égbe emelkedése ellenére a magyar gazdaság átvészelte ezt az időszakot, sőt, az infláció a következő évben 5-6 százalék körül lesz, és a gazdasági növekedése is az egyik legmagasabb lesz az Európai Unióban.
- A második tanulság az, hogy Brüsszelben változás kell, hogy történjen, mert az, hogy így packáztak Magyarországgal, jelzi, Brüsszelben van hajlam arra, hogy visszaéljen a hatalmával.
- A harmadik tanulság pedig, hogy ami jár, az jár, előbb-utóbb úgyis oda kell adni. Hozzátette: amikor majd a pénz tényleg megvan, akkor dönt majd a magyar parlament arról, hogy mennyi menjen belőle a pedagógusok béremelésére, a kisvállalkozások támogatására, energetikai korszerűsítésre és így tovább.
