Oroszország nem titkolt célja egy bázis létrehozása a Marson. Az állami űrhivatal tervező irodája azzal az ötlettel állt elő, hogy a bázis mellé építeni kellene egy atomerőművet is – adta hírül a Sputnik News.
Oroszország az elmúlt években ambiciózus űrterveket tűzött ki maga elé. Ilyen például egy vegytiszta, orosz űrállomás létrehozása, Hold-missziók megvalósítása, illetve egy orosz bázis kialakítása a Mars bolygón. A Roszkoszmosz állami űrhivatal alá tartozó Arzenál Tervező Iroda formabontó tanáccsal állt elő. Ugye logikus, hogy a leendő Mars-bázis üzemeltetéséhez egy stabil energiaforrásra van szükség. Jött is az ötlet, kellene egy atomerőművet építeni a Marsra!
Kész a terv!
Az űrhajók, műholdak és egyéb űreszközök gyártására specializálódott Arzenál már nagy vonalakban össze is rakta a projektet. Az atomreaktort darabokban szállítanák a Marsra a Zeusz nevet viselő, nukleáris meghajtású teherűrhajó segítségével. Ahogy a Zeusz eléri a vörös bolygót, egyszerűen ledobnák az alkatrészeket a Marsra. A „biztonságos" landolásért ejtőernyők felelnének. Azonban ezzel a tervvel van egy pár probléma.
Még sincs kész a terv?
Egyrészt a Zeusz az elmúlt tíz évben még a tervezőasztalt sem hagyta el. 2019-ben felcsillant a remény, ekkor mutatták be az űrhajó első koncepcióját. Jelen állás szerint 2024-re befejezik a hajó építését, de a tesztrepülések megkezdésére 2030-ig várni kell. A Roszkoszmosz tavaly decemberben 56,5 millió dollárral megnoszogatta az Arzenált, remélve, hogy egy kicsit felpörögnek a gyártási folyamatok. A Zeuszról még annyit lehet tudni, hogy elviekben képes lesz elektromágneses impulzusokkal kisütni más elektronikai rendszereket, illetve lézerfegyver is kerül az űrhajóra. Ha lehet hinni a híreszteléseknek. Az oroszok egyébként védelmi célokra is használnák az űrhajót. A Rozkoszmosz közlése szerint a Zeusz a Naprendszeren kívüli missziókra is alkalmas lesz.
Másrészt, ahhoz képest, hogy Oroszország milyen nagyratörő terveket tűzött ki maga elé, szinte semmit nem költött az űrszektor fejlesztésére. Tavaly alig 3,58 milliárd dollárt fektetett az iparágba. Így az Egyesül Államok (47,7 milliár dollár), Franciaország (4 milliárd dollár) és Kína (8,85 milliárd dollár) is beelőzte.
Ráadásul a rektornak valamit táplálnia is kellene, így lassan ideje lenne elkezdeni a Mars-bázis építését is.
