2025-ben új elnök költözik a washingtoni Fehér Házba, aki alapjaiban változtathatja meg a világpolitikát. Gyorsértékelés Feledy Botond külpolitikai szakértőtől.
Erő és bizonytalanság
Asszertív, kemény erőpolitikát fog folytatni külföldön az új amerikai elnök. Kínával, Észak-Koreával és Oroszországgal szemben is. Ez nem kérdés. Annál inkább talány, vajon milyen lesz Donald Trump belpolitikája? – fogalmazza meg a világpolitika legfontosabb kérdését Feledy Botond. Az amerikai elnök elképzelései megvalósításához teljes felhatalmazással bír, hiszen a republikánus párt a törvényhozás alsó- és felső házában is többségbe került, ami meglehetősen ritka az Egyesült Államokban.
Vannak aggasztó jelek. Az egyik, hogy a világ egyik leggazdagabb üzletembere, Elon Musk komoly feladatot kapott: ő felel az amerikai állam rendszerének „karcsúsításáért”, tárca nélkül, egy megbukott Trump-kihívóval közösen. Az üzleti élet és a politika ilyen mértékű összefonódása pedig veszélyes lehet – hívja fel a figyelmet Feledy Botond. A másik aggodalom szerinte, hogy Donald Trump hozzányúlhat az USA alkotmányos rendszeréhez is, hogy például harmadszor is elnök lehessen, ami jogbizonytalansághoz vezethet. A bevándorlókkal szembeni látványos fellépés, amely munkaerőpiaci bizonytalanságot okozhat, már csak a hab lehet a tortán.
Keleten a helyzet változhat
Az orosz-ukrán háborúnak egyelőre nem látszik a vége. Leginkább azért, mert Feledy Botond szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek egyelőre nem érdeke a békéről tárgyalni. Az asztalhoz akkor fog leülni, ha nem áll jól a harcmezőn, ha lélegzetre van szüksége. A Nyugat ezért rövidtávon – ha racionális lesz – fokozza a fegyverszállításokat Ukrajna számára azért, hogy növelje az orosz veszteségeket és ezzel elbizonytalanítsa, tárgyalásra szorítsa Putyint. Mivel az orosz elnök egyáltalán nem kompromisszumkész hosszútávon, az amerikai elnök gyors, látványos és tartalmas békekötésre irányuló törekvései valószínűleg nem vezetnek eredményre. Ebben az esetben a külpolitikai szakértő szerint Donald Trump, kudarc esetén akár dönthet úgy, hogy állig felfegyverzi Ukrajnát, megint csak azért, hogy tárgyalásra késztesse Putyint.
A békével kapcsolatban azonban az ukránoknak is lesz egy-két szavuk. Volodimir Zelenszkij kormánya ugyanis nem ismeri el az orosz hódításokat, holott az elvesztett területek visszaszerzésére jelenleg reális esélye nincsen. Kérdés, Trump mennyire lesz türelmes Ukrajnával? – teszi fel a kérdést Feledy Botond. Ha a Közel-Keleten nem hallgatnak el gyorsan a fegyverek és arat látványos diplomáciai sikert, akkor kevéssé lesz megértő Zelenszkijjel és arra kényszerítheti az ukrán elnököt, hogy kapituláljon. Az amerikai elnök ugyanakkor nyomást gyakorolhat Kínára is, hogy az ázsiai ország ne segítse az oroszok háborús erőfeszítéseit. Ha Donald Trump sikerrel jár, akkor Ukrajnában elhallgathatnak a fegyverek, ám az elveszett ukrán földek valószínűleg ideiglenesen megszállt területekként orosz fennhatóság alatt maradnának – mondta a külpolitikai szakértő. Ez pedig hosszútávon bátorítás Moszkva számára, ami Budapestről nézve mindig aggasztó kellene legyen.
A Nagy Sárkány és az Öreg Hölgy
Feledy Botond külpolitikai szakértő
Fotó: Haszon Magazin, Csomor Alexander
Az Egyesült Államok fő riválisa, Kína leginkább saját magával van elfoglalva. Legutóbb az önkormányzatok irdatlan adósságának központi felvásárlásával próbálta stabilizálni a gazdaságát. A gond azonban nagyobb annál, hogy egy ilyen lépés elegendő legyen, hiszen az ingatlanlufi lényegében leengedett. A pénzügyi puskaport pedig tartalékolnia kell a Trump által beígért vámháborúra – hívja fel a figyelmet Feledy Botond. Az, hogy ez mennyire fog fájni az ázsiai országnak, attól függ, az USA mennyire bővíti majd ki a vámköteles termékek körét és mennyire lesz majd szigorú a szabályok betartását illetően. Kulcskérdés lehet az is, hogy a világ többi országa amerikai nyomásra mennyire bojkottálja például a kínai digitalizációs termékeket vagy az elektromos autókat? Bár nehezen elképzelhető, hogy az Egyesült Államok mögött az EU is teljesen beleáll egy ilyen intézkedésbe, komoly ösztönzőt jelenthet számos kormányzatnak, hogyha ez mégis megvalósulna, az bizonyos stratégiai árucikkeknél lehetőséget teremtene saját gyártókapacitásaik állami támogatására, kiépítésére.
Trump vámháborúja komoly fejtörést okozna Európának, főként a németeknek, az európai autóiparnak. Az EU egyes vezetői egy Kína ellen indított vámháborúval szeretnék Trumpot meggyőzni, hogy hagyja békén Európát. Az Öreg Kontinens kilátásai egyébként nem jók. Európa meghatározó országaiban látható politikai bizonytalanság miatt Feledy Botond szerint cselekvőképtelenek vagyunk: alig pislákol a kormányzás Párizsban és Berlinben. Egyszerre kell szembenézni a több tagállamban megerősödő radikálisokkal, az ipar gyengélkedésével úgy, hogy a versenyképességet javító és az innovációt erősítő lépések helyett minden bizonnyal a katonai kiadásokat kell növelni.
Megoldatlan problémák
A világ láthatóan blokkosodik, ami nem kedvez a globális problémák megoldásának. Ilyen gond legelsősorban a klímaváltozás, amelynek hatásai már annyi pénzt emésztettek fel, mint amennyibe a 2008-as pénzügyi világválság került. Amit azonban nem old meg a politika, azt Feledy Botond szerint valószínűleg a piac és a választópolgárok fogják meglépni. Jó példa erre, hogy Európa energiatermelésében már 44 százalék a megújuló energia aránya. Hasonló gond lehet a mesterséges intelligencia, amely ipari hasznosításában egyre inkább két világhatalom, Kína és az Egyesült Államok verseng, miközben a külpolitikai szakértő szerint Európa lemaradni látszik a világ jövőjét meghatározó technológia birtoklásában.
