Az előzmények
A múlt héten a tálibok visszavonták azt a határozatot, amely lehetővé tette volna, hogy a hosszú hónapok óta tartó korlátozások után végre ismét kinyithassanak az afganisztáni iskolák. Azzal indokolták a döntést, hogy csak akkor térhetnek vissza az oktatási intézményekbe a diákok, ha olyan döntés születik a lányok iskolai egyenruhájáról, amely „összhangban van a saría törvényeivel és az afgán hagyományokkal”.
A lépést nemzetközileg is elítélték, illetve tüntetést szerveztek az ország fővárosában, Kabulban, ahol az oktatási minisztérium közelében követelték az iskolák újranyitását.
A következmény
A fejlemények árnyékában a Világbank úgy döntött, felfüggeszt négy projektet, amelyek célja az volt, hogy a nők és a lányok ugyanolyan mértékben hozzáférjenek a szolgáltatásokhoz Afganisztánban, mint a férfiak, elsősorban az oktatás, az egészségügy és a mezőgazdaság területén. Ez azt jelenti, hogy Afganisztán, pontosabban az ott élő nők és lányok 600 millió dollártól estek el. Legalábbis átmenetileg.
Mindenre gondoltak
A szóban forgó projekteket az Afganisztán Újjáépítési Alapon (ARTF) keresztül finanszírozták, amelyet tavaly, miután a tálibok átvették az ország irányítását, befagyasztottak.
Március elején a Világbank jóváhagyta, hogy az alapból több mint egymilliárd dollárt fordítsanak a "sürgős szükségletek" támogatására, beleértve az oktatást, a mezőgazdaságot és az egészségügyet.
Az a terv, hogy a pénzt nem adják át a tálib hatóságoknak, hanem ENSZ-ügynökségeken és segélyszervezeteken keresztül osztják szét.
A BBC értesülései szerint a projekteket idővel újra fogják indítani, de csak akkor, ha a bank biztos abban, hogy céljai teljesíthetők.
10 ország – köztük az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság – tisztviselői egy közös nyilatkozatban „mélyen nyugtalanítónak” minősítették a tálibok tevékenységét.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma a tálibokkal folytatott tárgyalásait is lemondta, amelyekre a tervek szerint Katarban került volna sor.
