Sokáig úgy tartották, hogy az arany egyszerűen azért nem oxidálódik, mert gyengén lép kölcsönhatásba az oxigénnel. A Tulane Egyetem kutatói azonban nemrég arra jutottak, hogy ennél többről van szó. Szerintük a titok abban rejlik, hogy a felszíni atomok maguktól úgy rendeződnek át, hogy még nehezebbé teszik az oxidációt.
A szakemberek számítógépes szimulációkkal vizsgálták, hogyan találkoznak az oxigénmolekulák a fém leggyakoribb felületeivel. Kiderült, hogy az atomi átrendeződés nélkül az oxigén sokkal könnyebben reagálna az arannyal. Az új felszíni szerkezet viszont milliárd- vagy akár billiószorosára csökkentheti ennek esélyét.
Lényegében egy láthatatlan, atomi méretű védőréteg jön létre, amely hosszú időn át megőrzi az arany csillogását. A felfedezésnek az iparban is komoly jelentősége lehet. Aranytartalmú katalizátorokat több vegyipari és energetikai folyamatban használnak, ám ugyanaz a tulajdonság, amely megvédi a fémet az oxidációtól, bizonyos reakciókban vissza is fogja a teljesítményét.
A tudósok szerint ha sikerülne befolyásolni az arany felszínén végbemenő átrendeződést, a fém jóval hatékonyabb katalizátorrá válhatna. Ez új megoldásokat kínálhat például műanyag-alapanyagok gyártásában vagy a kipufogógázok szén-monoxid-tartalmának csökkentésében.
