200 ezer felett a magyar átlagnyugdíj

A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 2023. január 1-én Magyarország lakosságának nagyjából a negyede, 2,4 millió ember (62 százalékban nők) kapott nyugdíjat vagy egyéb, nyugdíjszerű ellátást. Átlagosan 208 168 forint volt az öregségi nyugdíj. A juttatás átlagösszege Budapesten volt a legnagyobb, 248 415 forint. Ez az érték 63 ezer forinttal volt több a legalacsonyabb megyeinél, Bács-Kiskun nyugdíjátlagánál.

A Napi megjegyzi, ha az egyéb ellátásban részesülők (például árvaellátás, özvegyi nyugdíj, megváltozott munkaképességű vagy egyéb járandóság) adatait is hozzávesszük az öregségi nyugdíjasok értékeihez, januárban - a nyugdíjemelést követően - átlagosan 190 606 forintot kaptak az érintettek teljes ellátásként (a fő- és a kiegészítő ellátás együttes összege), ami 27,1 százalékos éves növekedést takar.

Luxusnyugdíjak és a legszerényebb juttatások

Nagyjából 266 ezerre tehető azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik havonta 300 ezer forintnál is nagyobb jutatást kapnak. 500 ezer forintnál magasabb nyugdíj pedig mintegy 35 ezer idősnek jár. Azonban a többségnek jellemzően 140-180 ezer forint közötti összeg érkezik.

Amíg Budapesten, Pest vármegyében és néhány nyugat-magyarországi megyében (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém) az országos átlagnál nagyobb nyugdíjak a jellemzők, addig havi 190 ezer forintnál kevesebb az átlagérték Bács-Kiskunban, Békésben és a Szabolcs-Szatmár-Beregben. De mutatjuk a legmagasabb nyugdíjakban, valamint a legalacsonyabbakban részesülők számát:

  • 500 ezer forintnál nagyobb havi nyugdíjat kap nagyjából 35 ezer magyar;
  • 400-450 ezer forint nyugdíja van 24 ezer főnek;
  • 350-400 ezer forint nyugdíjat kap 75 ezer ember;
  • valamint 300-350 ezer forint nyugdíjban részesül 132 ezer idős Magyarországon.

Továbbá

  • 80-100 ezer forint nyugdíja van mintegy 100 ezer főnek;
  • 40 ezer forint alatti nyugdíjat pedig 23 ezer ember kap.

Nincs napirenden a nyugdíjkorhatár emelése

Egyébként rendszeresen előkerülő, forró beszédtéma Magyarországon (is), a nyugdíjkorhatár esetleges emelése. Például az uniós helyreállítási tervben is szerepel a nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának és megfelelőségének javítását célzó reform. A 2025. március 31-ig elkészítendő csomagnak egyik sarkalatos eleme lehet a munkával töltött életszakaszok meghosszabbítása, egyebek között a törvényes nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz való kötésével, valamint a tényleges nyugdíjkorhatár emelésével.

Emiatt Komjáthi Imre MSZP-s országgyűlési képviselő Varga Mihály pénzügyminisztert kérdezte írásban arról, mikortól és hány évre emeli az Orbán-kormány a nyugdíjkorhatárt. Tállai András államtitkár válaszolt röviden: Az öregségi nyugdíjkorhatár emelése nincs napirenden

Az ellenzéki képviselő egy másik kérdésében a Nők 40 program további sorsáról érdeklődött. Ott is azt a választ kapta, hogy a kormány nem tervez változást.

A korábbi nyugdíjazás lehetővé teszi a például a nagymamák számára, hogy aktívabb szerepet tudjanak vállalni az unokáik gondozásában, ezzel követett módon segíti a fiatal édesanyák visszatérését a munkaerőpiacra. Az intézkedés ezzel a munkaalapú társadalom erősítését is szolgálja, segítve a nemzedékek közötti együttműködést és szolidaritást

– indokolta az államtitkár a döntést.