A vádirat szerint a szombathelyi férfi – az ügy elsőrendű vádlottja – 2021 januárjától a 2024 márciusában történt őrizetbe vételéig szójadarával és fagyasztott, sózott csirkemellel kereskedett. A férfi a termékeket különböző Európai Uniós tagállamokból vásárolta, majd magyarországi cégek és egyéni vállalkozók részére értékesítette. Azért, hogy az általa irányított, a belföldi értékesítést végző cégek az általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget elkerüljék, a férfi és társai a külföldi beszerzés és a belföldi értékesítés közé fiktív értékesítéseket igazoló számlázási láncokat illesztettek be. A költségvetési csalás során felhasznált 8 cég és azok szerepe időszakosan cserélődött. A cégek ügyvezetői csupán névlegesen bejegyzett személyek voltak, a cégeket valójában a szombathelyi férfi irányította. A számlázási lánc legalján elhelyezkedő gazdasági társaságok az áfa bevallási kötelezettségüknek nem, vagy csak késedelmesen tettek eleget, de a bevallott adót ilyenkor sem fizették meg.
A szombathelyi férfi az elkövetésbe bevonta öccsét, aki a kereskedelemi folyamatokhoz kapcsolódó irodai feladatokat végzett. A testvér mellett a vádlottat egy adószakértő is segítette, akinek elsődleges feladata a számlázási rendszer zavartalan működtetésének biztosítása volt. Ennek érdekében a szakértő készítette el a társaságok névleges ügyvezetői nevében az adóhatóságokhoz benyújtott nyilatkozatokat, őket az adóhatósági ellenőrzésekre elkísérte és helyettük a társaságok működéséről, partnereiről, gazdasági tevékenységéről nyilatkozatot tett. A szakértő folyamatosan egyeztetett a szombathelyi férfival arról is, hogy fizessenek-e áfát, ha igen, akkor, mikor és milyen összeget ahhoz, hogy a társaságok minél tovább működhessenek, írja tájékoztatójában a vádhatóság.
A szombathelyi férfi másfél milliárd forintot is meghaladó vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A férfi vevőinek egyike tudta, hogy az elsőrendű vádlott a szójadarát az Európai Unió területéről szerezte be, de azokat egy, vagy több cégen keresztül átszámlázta és így a terméket a külföldi beszerzési árnál alacsonyabb értékesítési áron értékesítette részére. A ceglédi férfi a cégével 666 millió forintos vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
Az elsőrendű vádlott azért, hogy a konkurencia aktuális piaci árait megismerje, „sikerdíjat” ígért az egyik vevő cég alkalmazottjának, aki ezt elfogadta és rendszeresen tájékoztatta a férfit a többi beszállító által kínált termékek aktuális piaci áráról. A férfi továbbá az irányítása alatt álló gazdasági társaságok vagyonából csaknem 260 millió forintot a cégek bankszámláiról a saját céljaira utaltatott át. A nyomozás lezárásaként a főügyészség tíz emberrel szemben emelt vádat. Az elsőrendű vádlottat minősített költségvetési csalás és sikkasztás bűntettével, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettével, közokirat-hamisítás bűntettével és hamis magánokirat felhasználás vétségével is vádolja. A vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.
Olvasd el ezt is!
