A Bankmonitor egy gyakori extra költség elkerülésére hívja fel a figyelmet. Külföldi kártyás fizetésnél vagy ATM-használatnál gyakran felugrik a kérdés: forintban vagy helyi devizában szeretnél fizetni?
Szlovákiában és Ausztriában ez jellemzően így néz ki:
- fizetés euróban
- vagy fizetés forintban, azonnali átváltással
Ez utóbbi a DCC, vagyis dinamikus devizaváltás.
A lényeg: ha forintban fizetsz a külföldi terminálon, akkor nem a saját bankod vagy kártyatársaságod vált, hanem a helyi szolgáltató. Ez gyakran rosszabb árfolyamot jelenthet.
Egy 5%-kal rosszabb árfolyam 100 000 forintos vásárlásnál 5 000 forint veszteség. Vagyis lehet, hogy amit az akciós áron megnyertél, azt a pénztárnál rögtön el is veszíted.
Szlovákiába akkor lehet igazán értelme átmenni, ha nagyobb kosarat vásárolsz, előre megnézed az akciókat, és az útiköltség nem viszi el a megtakarítást. Ausztria inkább akkor lehet jó célpont, ha nagyobb értékű vagy prémium termékeket keresel: elektronika, sportfelszerelés, márkás ruházat, outlet-vásárlás, prémium élelmiszer, különleges akciók.
5 szempont, mielőtt külföldön vásárolnál:
- Mennyivel olcsóbb kint ugyanaz a termék?
- Milyen euróárfolyamon fizetsz ténylegesen?
- Mennyi az útiköltség (autópályadíj, üzemanyag, parkolás)?
- Milyen költségekkel jár a fizetés? (esetleges DCC-díj)
- Mekkora a kosárméret? Mekkora értékben vásárolsz?
A készpénzmentes fizetés történetében újabb mérföldkőhöz érkeztünk: a fizikai bankkártyák kezdenek háttérbe szorulni, miközben a fiókban pihentetett plasztikok helyét végérvényesen átveszik az okostelefonok és okosórák. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái alapján a hazai kibocsátású kártyáknak már a 30,9 százalékát digitalizálták a tulajdonosaik idén március véégre (összehasonlításként: tavaly márciusban ez az arány 26 százalék volt), ami azt jelenti, hogy tízből csaknem három magyar kártya már beköltözött valamilyen mobiltárcába. Az idei év első negyedévében a regisztrált kártyák száma megközelítette a 3,2 milliót, ami hatalmas, 19 százalék feletti növekedést jelent egyetlen év leforgása alatt.
A szakértők szerint a lendület megtörhetetlen, a gyors elterjedés mögött pedig a technológia érettsége, a kényelem és a kimagasló biztonság áll. A ma használt Google Pay és Apple Pay rendszerek alapját az úgynevezett tokenizáció jelenti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a telefonunk nem a valódi, érzékeny kártyaadatokat (például a 16 jegyű kártyaszámot) továbbítja a terminálnak, hanem egy titkosított, véletlenszerűen generált egyedi számsort, egy tokent. Ez a megoldás a biometrikus azonosítással – az ujjlenyomat-olvasóval és az arcfelismeréssel – kiegészülve lényegesen biztonságosabbá teszi a vásárlást, mint a fizikai kártyák érintése, így a plasztikok kora végleg leáldozóban van.
