A Ford az elmúlt időszakban több területen – köztük a minőségellenőrzésben – is bevezette a mesterséges intelligencia használatát, ám a rendszer nem bizonyult elég megbízhatónak. Emiatt a vállalat kénytelen volt visszahívni több száz, korábban leépített minőségellenőrt és mérnököt, hogy pótolják az automatizált megoldások hiányosságait - írja a HVG.
Charles Poon, a vállalat járműhardver-fejlesztésért felelős alelnöke szerint a mesterséges intelligencia csak annyira jó, amennyire a betanításához felhasznált adatok. Hangsúlyozta, hogy az automatizált rendszerekből továbbra is hiányzik a tapasztalt szakemberek gyakorlati tudása és ítélőképessége.
A Ford ezért a visszatérő mérnököket már nemcsak a minőségellenőrzésbe vonta be ismét, hanem a mesterséges intelligencia fejlesztésébe és betanításába, valamint a fiatalabb munkatársak mentorálásába is. Az eset jól mutatja, hogy az AI egyre fontosabb szerepet játszik az iparban, de számos területen továbbra sem képes teljes mértékben kiváltani az emberi szakértelmet.
Eközben Norvégia szigorú korlátozásokat vezet be a generatív mesterséges intelligencia iskolai használatára, hogy megvédje a gyerekeket a technológia tanulásra gyakorolt negatív hatásaitól - írtuk a közelmúltban. A szigorú szabályozás közvetlenül az 1–7. osztályos korcsoportot érinti, ami azt jelenti, hogy a 6 és 13 év közötti diákok a jövőben egyáltalán nem használhatnak ilyen AI-alapú megoldásokat az iskolai feladataikhoz. A kormányzat döntése mögött az a cél áll, hogy megelőzzék a technológia tanulásra gyakorolt bizonyítottan negatív hatásait.
A szigorítás az idősebb diákokra is kiterjed, ám esetükben differenciált, lépcsőzetes megközelítést alkalmaznak. A 14–16 éves középiskolások még nem kapnak teljes szabadságot: ők kizárólag óvatosan, és csakis tanári felügyelet mellett férhetnek hozzá a mesterséges intelligenciához az osztálytermekben.
A legidősebb, 17–19 éves korosztály számára viszont már engedélyezett a technológia önállóbb alkalmazása. Náluk az oktatási rendszer célja már nem a tiltás, hanem a megfelelő és tudatos használat elsajátítása, amellyel a fiatalok hatékonyan felkészülhetnek a továbbtanulásra, valamint a modern munkaerőpiac kihívásaira. Az új északi irányelv egyértelmű üzenetet hordoz: az alapvető készségek mélyítése és a tanári kontroll előbbre való a kontrollálatlan digitalizációnál.
