A magyar nyugdíjrendszer egyik legnagyobb buktatója, amikor az aktív évek végén derül ki: a nyilvántartásban tátongó lyukak vannak. Ez különösen a kilencvenes évek „vadkapitalizmusában” dolgozókat vagy a trükköző kkv-k alkalmazottait érintheti érzékenyen. A probléma súlyát jelzi, hogy a be nem jelentett munkaviszony nemcsak a nyugdíj összegét csökkentheti drasztikusan, hanem akár a jogosultság elvesztését is eredményezheti.
Mi a teendő? Adategyeztetési eljárást kell kezdeményezni. Akár kérelemre, akár hivatalból indult, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv először megküldi az ügyfélnek a kimutatást.
Ha egy jogviszony hiányzik a rendszerből, azt elsősorban okiratokkal kell igazolni. A legjobb bizonyítékok a korabeli dokumentumok: pl. a munkaszerződés, a bérpapírok, a TB-kiskönyv, a kilépő papírok, az adóbevallások vagy a bankszámlakivonatok. Lényegében minden olyan hivatalos irat elfogadható, amiből egyértelműen kiderül, hogy a munkaviszony létrejött és hogy ez mikor történt, meddig tartott. Papírok nélkül legvégső esetben tanúvallomás is elfogadható: ehhez egybehangzó, hiteles nyilatkozatokra van szükség közvetlen forrásból, pl. az egykori munkatársaktól vagy felettesektől.
A bizonyítékok és nyilatkozatok benyújtása után a kormányhivatal lefolytatja a vizsgálatot. Ekkor felvehetik a kapcsolatot a volt munkáltatóval (ha még működik a cég), vagy levéltári, cégbírósági iratok alapján megpróbálják tisztázni a helyzetet. Az eljárás végén a hatóság határozatot hoz arról, hogy a benyújtott bizonyítékok alapján elismeri-e az adott időszakot szolgálati időként.
Előfordulhat, hogy a munkáltató tudatosan trükközött, és erről az igénylő csak évekkel később szerez tudomást. Ha a cég még működik, de nem hajlandó együttműködni, az ügy jogi útra terelhető (munkaügyi bíróságon). Ha viszont az egykori munkáltató már megszűnt, nem maradtak fenn papírok, és tanúkat sem lehet felkutatni, a hiányzó évek végleg elvesznek.
Mit tehet az, akinek a munkáltatói mulasztás miatt mindössze néhány hónapja vagy 1-2 éve hiányzik a jogosultsághoz? Bizonyos esetekben lehetőség van arra, hogy a hiányzó időszakra eső nyugdíjjárulékot utólag fizessük be.
Bővebben a témáról a Hóvége.hu cikkében lehet olvasni.
A magyar átlagkereset reálértéke szűk öt százalékkal nőtt az utóbbi egy évben, miközben az átlagnyugdíjé feleekkora ütemben sem. A KSH adatai szerint a nyugdíjaknál a tavaly januári 242 ezer forinthoz viszonyítva 2,3 százalékos reálérték-emelkedés játszódott le. Eözben a nettó átlagkereset reálértéke 4,8 százalékkal nőtt. Ez azt is jelenti, hogy jól járt, aki kicsit húzta a nyugdíjba vonulást. Idén a nők átlagos öregségi nyugdíja kevesebb, mint 245 ezer forint volt januárban, a férfiaké pedig 289 ezer forint.
