A lakás tulajdonjoga és a hitelért fennálló felelősség két külön kérdés. Így az is előfordulhat, hogy a válás után már csak az egyik fél tulajdonolja az ingatlant, miközben a másik továbbra is adósként szerepel a hitelben - derül ki a Bankmonitor összeállításából.
Az adóstárs kiengedéséről a bank dönt, és azt vizsgálja, hogy a bent maradó fél önállóan megfelel-e a hitelbírálati feltételeknek, többek között a jövedelme és meglévő pénzügyi kötelezettségei alapján.
Nem lehet biztosra venni, hogy ha két keresettel annak idején megkapta egy pár a hitelt, akkor évekkel később az egyik fél egyedül is változatlan feltételekkel továbbviheti azt. Közben változhatott a jövedelem, a fennálló tartozás, a családi helyzet, valamint a jogszabályi és banki hitelbírálati környezet is, ráadásul egy adóstárs kiengedése egyéb költségekkel járhat.
Ha egyetlen jövedelem nem elég, megoldást jelenthet egy új adóstárs bevonása vagy a tartozás részleges előtörlesztése. Szóba jöhet a hitelkiváltás is, végső esetben pedig az ingatlan értékesítése. A banki hozzájárulás azért is fontos, mert a fedezeti ingatlanon jellemzően jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom is van.
Éppen ezért célszerű még a vagyonmegosztás véglegesítése előtt egyeztetni a bankkal. Annál is inkább, mert hiába mondja ki a vagyonmegosztási megállapodás, hogy a jövőben csak az egyik fél fizeti a hitelt, amíg a bank nem módosítja a szerződést, addig továbbra is mindketten felelnek a tartozásért.
Támogatott konstrukcióknál, például CSOK Plusznál, ráadásul további speciális szabályok is érvényesülhetnek, ezért ilyen esetben a támogatási feltételeket is külön meg kell vizsgálni.
Saját cég, értékes ingatlanok, műkincsek, korábbi házasságból eredő kötelezettség és a családi vagyon megóvása – a leggyakrabban ezek miatt kötnek házassági vagyonjogi szerződést. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által összesített tapasztalatok szerint egyre tudatosabban rendezik el vagyonjogi viszonyaikat a házasulandók és a házastársak - írtuk korábban.
Leggyakrabban azok kötnek házassági vagyonjogi szerződést a közjegyzők tapasztalatai szerint, akik egy válás után újraházasodnak. Ezzel le tudják választani a korábbi házasságukban keletkezett vagyont és adósságokat az újtól. Azt is befolyásolni tudják, hogy mi és hogyan kerül a hagyatékukba, ami különösen fontos lehet, ha a házastársaknak több kapcsolatból született gyermekük.
Törvényes vagyonjogi rendszerben a házastársak közös vagyonába fő szabály szerint azok a vagyontárgyak tartoznak, amelyeket a házassági életközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. Különvagyon marad ugyanakkor többek között az a vagyon, amellyel valamelyik fél a házassági életközösség kezdetén már rendelkezett, illetve az is, amit a házasság alatt örököl vagy ajándékba kap.
A házassági vagyonjogi szerződésben azonban akár teljesen felül lehet írni a törvényi szabályozást: meghatározhatják például, mi tartozzon közös vagyonba, mi maradjon különvagyon, és hogyan viseljék az egyes vagyoni terheket.
Tipikus oka a vagyonjogi szerződés megkötésének, ha az egyik vagy mindkét fél cégtulajdonnal rendelkezik, többgenerációs családi vállalkozás tagjai, több vagy jelentős értékű ingatlanjuk, egyéb értékes ingóságuk van. Vállalkozást, autót, bank- és értékpapírszámlákat is gyakran nevesítve teszik a különvagyon részévé.
Ugyanakkor sokan élnek az általános és teljes vagyonelkülönítéssel is, hogy a házasfeleknek ne keletkezzen egyáltalán közös vagyonuk. Különösen gyakori ez mozaikcsaládok esetén.
„Kevesen tudják, hogy a vagyonjogi szerződés nagyobb biztonságot nyújthat a házastársaknak, mert egyes tartozások esetén megóvhatják vele a családi vagyont” – hangsúlyozza Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. A szerződés nemcsak a vagyon, hanem az adósság elkülönítésére is szolgál, hiszen egy vállalkozói csőd vagy egy vissza nem fizetett céges hitel bizonyos esetekben a házastársi közös vagyont is érintheti. Ha a szerződés pontosan rögzíti, mi számít közös vagyonnak és mi különvagyonnak, az egy későbbi tartozás esetén is segíthet megóvni a másik házastárs vagyonát.
Akkor is hasznos a vagyonjogi szerződés, ha valaki az előző házasságban közösen vett fel hitelt egy lakásra. Hiába lett a válás során az egyik volt házastársé az ingatlan, a kölcsön visszafizetéséért alapesetben mindketten egyetemlegesen felelnek, még az új házastárssal közös vagyonnal is. Ezért az érintett félnek célszerű lehet vagyonjogi szerződésben rendeznie, hogy a korábbi kapcsolatból eredő kötelezettségek ne keveredjenek az új házasság vagyoni viszonyaival.
