A kötelesrész ingatlan ajándékozás esetén nagyrészt azon múlhat, mikor történt az ajándékozás. A halált megelőző tíz évnél régebben adott ingyenes adomány értéke nem tartozik a kötelesrész alapjához.
A kötelesrész nem azt jelenti, hogy automatikusan tulajdonrészt kapsz a testvérednek ajándékozott ingatlanból. A kötelesrész mértéke annak az egyharmada, ami a jogosultnak a kötelesrész alapja szerint törvényes örökösként járna (például a kötelesrész 60 millió forintos hagyatékból három testvér esetén 6,6 millió forint).
Az ajándékot főszabály szerint a juttatáskori tiszta értékén kell figyelembe venni. Ha tehát egy ház az ajándékozáskor 30 milliót ért, az örökhagyó halálakor pedig már 60 milliót, nem automatikusan a 60 milliós értékből indulnak ki. Ha a juttatáskori érték alkalmazása valamelyik félre súlyosan méltánytalan lenne, a bíróságtól más érték megállapítása kérhető.
Fontos, hogy a kötelesrész nem jár automatikusan: olyan igény, amelyet a jogosultnak kell érvényesítenie. A kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedők felelnek. Ha a kötelesrész a hagyatékból nem elégíthető ki, a törvényben meghatározott, halált megelőző tíz éven belül megajándékozott személyek is felelhetnek.
Jogilag nem mindegy az sem, hogy ajándékozási, adásvételi, tartási, életjáradéki vagy más szerződés történt. A Ptk. külön szabályt tartalmaz az öröklési, tartási, életjáradéki és gondozási szerződéssel elidegenített vagyonra, ha az öröklés a szerződéskötéstől számított két éven belül nyílik meg. Bővebben a témáról a Hóvége.hu cikkében lehet olvasni.
A gyakorlatban az öröklési szerződés lényegesen nagyobb védettséget nyújt, mint az egyoldalúan visszavonható végrendelet vagy a törvényes öröklési rend:
Nem vonható vissza, nem módosítható egyoldalúan: Míg a végrendeletet az örökhagyó bármikor, a megajándékozott tudta nélkül megváltoztathatja vagy visszavonhatja, az öröklési szerződés módosításához vagy felbontásához mindkét fél közös megegyezése vagy bírósági döntés szükséges.
Kizárja a kötelesrészt: A jelenleg hatályos magyar jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy ha az aláírás napjától számítva eltelt legalább két év az örökhagyó haláláig, akkor a többi hozzátartozó semmilyen kötelesrészre nem lesz jogosult a lekötött ingatlanból vagy vagyonból.
Elidegenítési és terhelési tilalom: Az öröklési szerződésben megjelölt ingatlanra az örökhagyó életében elidegenítési és terhelési tilalom kerül az ingatlan-nyilvántartásba, így azt az örökhagyó a szerződéses örökös hozzájárulása nélkül nem adhatja el és nem terhelheti meg. Bővebben az öröklési szerződésről itt írtunk.
