A kormány tervei szerint a kata újra alacsony adminisztrációs terhet jelentene a mikrovállalkozásoknak és az önfoglalkoztatóknak. A cél az, hogy a vállalkozók ismét számlázhassanak cégeknek is, de közben olyan garanciák épüljenek a rendszerbe, amelyek megakadályozzák a bújtatott foglalkoztatást, mindezt Kármán András pénzügyminiszter is leszögezte már. A GKI Gazdaságkutató friss elemzése szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának kibővítése mintegy 300–350 ezer vállalkozót érinthet.
A kata 2013-as bevezetése után gyorsan az egyik legnépszerűbb vállalkozói adózási forma lett. A főállású vállalkozók havi 50 ezer forint megfizetésével és minimális adminisztrációval teljesíthették adó- és járulékkötelezettségüket. A 2022-es szigorítást az előző kormány azzal indokolta, hogy a rendszert tömegesen használták munkaviszonyok kiváltására. A GKI ugyanakkor felidézi: az adóhivatal későbbi vizsgálata 2013 és 2022 között mindössze 9 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg visszaélések miatt.
A kata fénykorában körülbelül 444 ezer vállalkozó választotta ezt az adózási formát, ami évente közel 200 milliárd forint bevételt hozott a költségvetésnek. A szigorítás után a katások száma 145 ezerre esett vissza, mintegy 35 ezer vállalkozás megszűnt, 264 ezer vállalkozó pedig más adózási formára, főként átalányadózásra tért át.
A gazdaságkutató szerint a siker az új szabályok részletein múlik. Kulcskérdés lesz a havi tételes adó összege, a bevételi korlát, valamint az, milyen megkötések vonatkoznak majd az egyetlen megbízótól származó bevétel arányára. Ezek döntik el, hány vállalkozónak éri meg visszalépni a katába.
A GKI arra is figyelmeztet, hogy ha a szabályok nem lesznek elég pontosak, a vállalatok ismét kihasznáhatják a kiskapukat, és egyes munkaviszonyokat katás szerződéssé alakíthatnak. A 2022-es módosítás előtt ez főként a logisztikában, a kereskedelemben és a gyártószektorban volt jellemző.
Ez a költségvetési bevételek mellett a munkaerőpiaci statisztikákra is hatással lehet, miközben a tényleges munkavégzés volumene nem változik. A végleges jogszabálytervezet 2026–2027 fordulóján várható.
(Forrás: GKI Gazdaságkutató Zrt., MTI)
