Az elektronikus fizetés megállíthatatlanul tör előre Magyarországon: 2024-ben tízből négy fizetési művelet már elektronikus formában történt. Ha mélyebbre ásunk, akkor pedig azt látjuk, hogy a pénzárakban történő fizetések 43 százaléka volt ilyen, míg a számlabefizetéseknél 79 százalék, az online kereskedelemben pedig 71 százalék volt a készpénzmentes fizetés aránya.
Lehet azonban tovább is sorolni a számokat: 2024-ben 200 millió darabbal nőtt az elektronikusan indított tranzakciók száma, így összességében 2,5 milliárd ilyen fizetés történt tavaly. Legtöbbször a bankkártyánkat vettük elő: az elektronikus tranzakciók négyötöde már ezekkel valósult meg, ami 10 százalékos bővülés egy év alatt. Ezen belül a leggyorsabban, 25 százalékkal a külföldi online fizetések száma emelkedett, ami azonban annyiban csalóka, hogy a Magyarországon működő, ám külföldi tulajdonban lévő webshopok is ide tartoznak, valamint az is, ha valaki a magyar bankkártyájával tölt fel pénzt például a Revolut számlájára.
Bárhogy is értelmezzük a számokat, a bankkártyák népszerűsége nem véletlen, hiszen ma már a mobiltelefonunkban is bármikor ott lehet velünk. A bankkártyák negyedét az ügyfelek már regisztrálták valamilyen mobiltárcában és a kártyás vásárlások több mint negyede is ezekkel történt 2024-ben. Ráadásul a hazai online kártyaelfogadó helyek száma közel 18 százalékkal, több mint 9 ezer darabbal bővült, míg a POS terminálok száma több mint 4 százalékkal lett magasabb.
Továbbra is gyors ütemben bővül az innovatív fizetési megoldások használata. Az azonnali fizetésre épülő qvik fizetési szolgáltatások minden lakossági ügyfél számára teljesen ingyenesen elérhetővé váltak 2024 őszén, ez pedig újabb lehetőségeket teremtett a kereskedők és a számlakibocsátók számára is egy olcsó és modern fizetési megoldás bevezetésére. 2024-ben pár hónap alatt már több mint 1 millió qvik kérelem teljesült, a QR-kódos fizetések száma 2025. áprilisának végére pedig meghaladta a 400 ezret. Nem véletlen, hiszen ez ingyenes, éppen úgy, ahogy a fizetési kérelem küldése, az erre történő utalás. A magyar ügyfelek a külföldi fintech szolgáltatók (Wise, Revolut stb.)által kibocsátott kártyáikkal az év során több mint 1500 milliárd forint kártyás vásárlást végeztek. Ezzel ügyfélszámban ezen szereplők együttesen már Magyarország harmadik legnagyobb bankja lennének.
Azonban az ügyfelek többsége továbbra is csak másodlagos számlaként használja fintech a szolgáltatókat, így átutalási forgalomban és különösen betétállományban jelentősen elmaradnak a hasonló ügyfélszámú magyar bankoktól. Persze ez hamarosan akár változhat, ugyanis a Revolut megnyitotta magyar fióktelepét, ami azt jelenti, hogy hamarosan magyar IBAN-számokat és belföldi számlaszámokat kaphatnak a magyar ügyfelek is. Ez pedig azzal járhat, hogy akár ide érkezhet a fizetésük is, illetve az azonnali átutalások is elmehetnek nem csak szolgáltatón belül, hanem a többi magyar bank számláira is.
2024-ben a pénzforgalmi szolgáltatásokból származó banki bevételek közel 15 százalékkal 969 milliárd forintra emelkedtek. Három dolog drágítja a bakolást: az évenkénti inflációkövető díjemelések, a tranzakciók darabszámával és értékével arányos díjak rendkívül magas súlya, valamint a díjszabás átláthatatlansága. Ezekről azonban nem kizárólag a bankok tehetnek, hiszen tavaly például az állam megduplázta a pénzügyi tranzakciós illeték mértékét, és ez csak azért nem érvényesült azonnal, mert 2024 végig megtiltották nekik, hogy azt áthárítsák az ügyfeleikre. Majd, amikor 2025 elején ez és az inflációs díjemelés össze adódott volna, akkor az utóbbi érvényesítésének 2026. júniusig történő elhalasztására „vették rá” a pénzintézeteket. 2026-tól pedig jön a bankadó megduplázása, ami ugyancsak több költséget jelent, amit az éles piaci verseny miatt nehéz lesz a hitelkamatokban kompenzálni, így várhatóan ismét a számlákhoz kapcsolódó díjak drágulhatnak emiatt is.
A banki díjak esetleges drágulásával párhozamosan óriási mértékben fejlődik a hazai készpénzkiadó infrastruktúra Magyarországon, ami az ingyenesen felvehető készpénzmennyiség megduplázásával visszahozhatja a bankjegyek újabb reneszánszát. Pedig a magyarok készpénzhasználata az elmúlt években folyamatosan visszaszorulóban volt. Az eddigi csúcshoz, a 2017. negyedik negyedévében mért 27,94 millió készpénzfelvételhez képest negyedével ritkábban, alig 21,1 millió alkalommal vettek ki készpénzt a magyarok idén a második negyedévben.
A felvett készpénz mennyisége ugyanakkor nőtt valamicskét: mintegy 2300 milliárd forintot vettek fel a magyarok ebben az időszakban, vagyis egy tranzakcióra átlagosan 110 000 forint jut. Ez azonban nőhet majd, ha a tervek szerint valóban megduplázzák, azaz 300 000 forintra emelik a havonta, legfeljebb két tételben felvehető készpénz mennyiségét. Ezt azonban a Bankszövetség nem véletlenül nem támogatja, hiszen, ha az emberek ingyenesen felveszik a keresetük jelentős részét ATM-ből, akkor ezzel a tranzakciók után beszedett díjak is csökkenni fognak. Az állam ugyanakkor nem jár rosszul, ugyanis készpénzfelvételnél 0,6 százalék a pénzügyi tranzakciós illeték, amit az ingyenes készpénzfelvételek után is be kell fizetnie a banknak, miközben az utalásoknál „csak” 0,45 százalék a sarc. (150 000 forint felvétele így 900 forint költséget jelent a pénzintézetnek.)
Eközben a bankok költségeit növeli, hogy a magyar pénzintézeteknek 2025 végéig minden legalább 1000 lakosú településre ATM-et kell telepíteniük, míg 2026 végére minden legalább 500 lakosú településen kell ilyen készüléknek lennie. Ez több mint 1000 berendezést jelent, amelyek költsége meghaladja a 4 milliárd forintot, és akkor nem beszéltünk a fenntartással kapcsolatos kiadásokról. Erősen kérdéses ugyanakkor, hogy az új ATM-ek mennyire lesznek kihasználva.
Ugyanakkor a jogszabályban rögzített, ingyenes készpénzfelvétel lehetőséget korlátozhatja egy, más bankok ügyfeleire vonatkozó korlátozás. Ők ugyanis több bank ATM-jéből jelenleg maximum 100 000 forintot vehetnek fel, ami azt jelenti, hogy ha 300 000 forint lesz a díjmentesen felvehető készpénzfelvételi limit, akkor ezeket is meg kell emelni.
Olvasd el ezt is!
